Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMBencsik Andrással és tévéműsorral érkezett a Pesti Hírlap
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Ma jelent meg először az ingyenesen terjesztett Pesti Hírlap, amit délután 16 órától rikkancsok osztogatnak Budapest legnépszerűbb közlekedései csomópontjain. A szerdán megjelenő 32 oldalas első darab csak mutatványszám, az esti napilap január 13-tól lesz elérhető minden hétköznap késő délután. Az állandó verzió mindössze 16 oldalas lesz, az újság közéleti, kulturális, sport és életmód témákkal foglalkozik, és erősen fókuszál Budapestre.
Az újság tulajdonosa Milkovics Pál Csehországban élő üzletember és médiavállalkozó, főszerkesztője pedig Kerényi György, aki így nyilatkozott:
A ma megjelenő változat ezekkel a célokkal, politikailag szintén függetlenként határozza meg magát. A szerkesztőség olyan újságot szeretne napról-napra előállítani, melyet szívesen haza is visznek munka után a budapestiek.
Az első Pesti Hírlapot egyébként 1841-ben indította Kossuth Lajos, a szerdán megjelenő formátuma már a hetedik változata. A legendás, klasszikus Pesti Hírlap 1879-1944 között működött, és a legjelentősebb magyar polgári napilapok közé tartozott.
Az első számból az Index szerkesztőségébe is elküldtek néhány példányt, és
a frissességre igazán nem panaszkodhatunk,
mert a második oldalon kinyomtatva szerepel az Index új főszerkesztőjéről szóló, délelőtti bejelentés. Nemcsak ez mutatja, hogy igyekeztek felvenni a versenyt a gyors online hírszolgáltatással: ugyanezen a lapon számolnak be az új kulturális törvény szintén mai elfogadásáról, amit Demeter Szilárd PIM-főigazgató kommentál.
Demeter Szilárd nyilatkozata mellett számos más jele is van annak, hogy az új Pesti Hírlap igyekszik mindkét oldalról megszólaltatni vezető politikai, közéleti szereplőket. A leghosszabb, egész oldalpárt elfoglaló interjú Pokorni Zoltán hegyvidéki fideszes polgármesterrel készült, aki a XII. kerület fejlesztéseiről nyilatkozik, a kétoldalas publicisztika rovatban pedig Bencsik András kormánypárti publicista küld jókívánságokat az induló lapnak - mint az egyik korábbi reinkarnáció, a rendszerváltás után négy évig jobboldali politikai napilapként létező Pesti Hírlap egykori főszerkesztője. Az is sokatmondó, hogy egy egészoldalas hirdetést tett közzé az újságban a Pécsi Sörfőzde, aminek 2017 júniusa óta Matolcsy György jegybankelnök két rokona a tulajdonosa.
A lapba ugyanakkor bőven jutott kormánykritikus tartalom: egy másik publicisztikát Lakner Zoltán jegyez, aki abban reménykedik, hogy megkérdőjeleződhetnek a kormány látszatsikerei és lesz értelme azon gondolkodni, hogyan festhetne egy másféle Magyarország. Cikk foglalkozik a parlamenti házszabály-módosítással, ami megnehezíti az ellenzéki pártok számára az önálló frakciók alakítását, valamint a Mága Zoltán hegedűművész állami támogatása körüli botránnyal, amihez most Újbuda új vezetése is hozzáteszi a magáét, mivel felbontani készül egy 10 milliós támogatási szerződést a művésszel.
Ha már budapesti a lap,
foglalkoznak forróbb fővárosi ügyekkel is,
az olvasók megtudhatják például, hogy káosz uralkodik a Blaha Lujza tér tervezett felújítása körül, mivel Pikó András új józsefvárosi polgármester szerint egy térkövezés nem oldja meg a csomópont problémáit, határozottabb beavatkozásra van szükség; valamint a ferencvárosi atlétikai stadion ügyével, amit a városvezetéshez hasonlóan már ők is jó fejlesztésnek tekintenek, amivel "az átlag budapesti polgár is jól járhat".
A Pesti Hírlap második fele sem mutat túlságosan egységes képet, kivéve a hirdetésekben, mert ott kétszer is feltűnik a Kincses Kalendárium. A Nagyváros rovat több területet is összefog. Az egyik a klasszikus életmód, ami a karácsonyi ételkitekintőt, a különböző, karácsonykor használatos fűszerek leírását, és egy szexuális tanácsadásnak tűnő, de valójában lézergyógyász-reklámot jelenti.
A kultúrában Gálvölgyi János Végszó című előadásáról készült ajánló-interjú kombináció (alatta a harmadik Kincses Kalendárium-hirdetés), és a Seveled című magyar filmhez készült Básti Juli-interjú már az újság próbaszámában is szerepelt. Az egészségről szóló oldalak már meredekebbek, de nem a rákbetegekről vagy a karácsonyi adakozásról szóló cikkek miatt (utóbbi pontos címekkel, elérhetőségekkel), hanem mert az oldal negyedén egy macskakarom kapszulát hirdető reklám található, azzal a merész címmel, hogy “Perui Macskakarom gyógynövénnyel a daganatok ellen”, és most rettenetesen örülök, hogy az Index techtud-rovata éppen máson dolgozik, mert instant agyvérzést okozhatnék nekik ezzel. Aztán szedhetnék rá a macskakarmot.
A programajánló a PIM-től a Müpáig terjed, a koncertajánló a Fenyő ünneptől a két ünnep közötti Dope Calypsóig, alattuk a legzavarbaejtőbb ötlet, amit 2019 végén indult printlapban láttam: tévéműsor, szigorúan az aznapi, 16 óra utáni műsorokból hajnalig. Mellettük a Pesti Hírlap valószínűleg jövőbeli legnépszerűbb oldala, két keresztrejtvénnyel és egy labirintussal. A sportrovatot a focifinanszírozás kritikája, egy Michelisz Norbert-hír, valamint a női kézisek csalódást keltő eredménye reprezentálja, az utolsó oldalpárt pedig teljesen a reklámoknak szentelték.
Amik egészen furcsa képet adnak a hirdetőkről és a belőtt közönségről: a Kincses Kalendárium-lavina mellett hirdet benne TV-shopos bolt, “Magyarország legdinamikusabban fejlődő online könyváruháza”, amiről én az életemben nem hallottam, illetve az egyértelműen idősebb korosztályra lövő hallókészülék- és lépcsőlift-kereskedés.