További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Hangosabb, de mégsem
Azt az általunk megkérdezett kereskedelmi csatornák, illetve a közszolgálati televízió munkatársai sem tagadták, hogy a reklámblokk hangosabbnak tűnik, mint a rendes műsorfolyam, azt viszont cáfolták, hogy a hirdetéseket nagyobb hangerővel sugároznák. A trükk az, hogy a reklámok készítői különböző hangmérnöki módszerekkel manipulálják a reklámok hangsávját.
Nagyon egyszerűen magyarázva arról van szó, hogy míg egy filmben vagy más műsorban a hangsáv elég széles dinamikai tartományban mozog (azaz nagy a távolság a halk és hangos zörejek között), a reklámokban a halkabb hangokat fölerősítik, közelítik a hangosabbakhoz. A maximum jelszint így nem változik, továbbra is azonos lesz a műsoréval, tehát valóban nem hangosabb a reklám, az átlagos hangerő viszont nagyobb lesz, az emberi fül emiatt mégis hangosabbnak érzékeli a hirdetéseket.
"A csatorna hangját a technika standardoknak megfelelően továbbítjuk, a hangerő legfelső tartományát a specifikációknak megfelelően állítjuk be. Nem veszünk át olyan hirdetést, ami túllépi a határértékeket" - mondta el kérdésünkre Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke, aki azonban megjegyezte, hogy a hirdetők a hangstúdióban úgy manipulálják a reklámokat, hogy azok minél hangosabbnak tűnjenek, sőt a csatorna is mindent megtesz, hogy ajánlói és önreklámjai is a lehető 'legtökéletesebben' szóljanak.
Idegesítő, de hasznos
"A reklámblokk nagyobb hangereje ingererősség-változást okoz, ami egy esetleg összefolyó ingerfolyamból kiemeli a hirdetést" - magyarázta az Indexnek Kósa Éva pszichológus, az audiovizuális média és a személyiség viszonyával foglalkozó, Szemben a képernyővel című könyv egyik szerzője.
"Emellett azoknak a nézőknek a figyelmét is magára vonja, akik addigra már teljesen passzív befogadó állapotba kerültek. A mozgás, a hangerősség, hangminőség változása mind figyelemmegragadó elem, és a reklámokban fel is használják ezeket az eszközöket. Lehet, hogy zavaró, de a figyelmet felkelti, így a célt akkor is eléri, ha esetleg bosszantó, és az ember a távirányító után nyúl" - magyarázta Kósa Éva.
Kontroll nélküli célcsoport
Emiatt van az is, hogy a televíziós műsorok közül a reklámok keltik fel először a gyerekek érdeklődését, ráadásul ők kontroll nélkül fogadják be azokat, mondta a pszichológus, hozzátéve: nem véletlen, hogy a skandináv országokban már nem lehet gyerekműsorok előtt, közben és után reklámokat sugározni. Kósa Éva szerint ezeket az eszközöket pozitívan is fel lehet használni, például a Szezám utca alkotói is ezt tették, az oktatás és a faji előítéletek elleni nevelés érdekében.
A reklámok hangsávjának manipulálása ellen is először a gyerekek védelmében hoztak törvényeket, Hollandiában már évek óta nem lehet manipulálni a hangsávot a gyerekeknek szóló műsorszámokat megszakító reklámok esetében. Ausztráliában egy törvénytervezetben felvetették a módszer betiltását is, de végül nem szavazták meg ezt a javaslatot. Magyarországon azonban nem foglalkoztak a törvényalkotók ezzel a jelenséggel.
"Az Országos Rádió és Televízió Testület nem szabályozza a reklámok hangerejét és nincs ezzel foglalkozó ajánlás sem" - erősítette meg kérdésünkre Vékony Éva, az ORTT szóvivője.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
