Nincs igazság, de van ára

Az Országos Rádió és Televízió Testület március 12-én elrendelte az Igazság ára első két adásának hatósági ellenőrzését. A médiahatóság jogászai azt vizsgálják, hogy a már adásba került részek sértik-e a médiatörvényt. Ilyen, teljes körű vizsgálatot folytatott az ORTT például a valóságshow-k megjelenésekor a politikai és kulturális elit által sokat szidott Big Brother és a Való Világ ellen is. Mindez arra utal, hogy a Tv2 vetélkedője ismét feldühített egyeseket. Nem meglepő, hiszen a formátum már máshol is botrányt kavart: Kolumbiában levették a műsorról, miután az egyik játékos a fődíjért bevallotta, hogy bérgyilkost küldött a férjére.

Az ORTT egyébként is bíróság előtt bizonyította már, hogy a rossz társadalmi üzenet miatt akár pénzbírságot is kiszabhat: a Bázis című Tv2-s valóságshow-t jogerősen 6 millió 263 ezer forintra büntette, amiért a műsor olyan társadalmi üzenetet hordozott, amely szerint az ember megalázható... pénzért, vagyoni előnyökért... mások szórakoztatása érdekében". Az Igazság ára tehát nincs biztonságban.

De vajon tényleg csak a mocsokmédia elleni értelmiségi fanyalgásnak engedett a testület, vagy a műsor valóban súlyosan sérti a szereplők személyiségi jogait? Beleegyezhetünk-e abba, hogy egy tévéstáb leleplezze életünk szennyes kis titkait, és ha aláírunk egy szerződést, akkor már nem is lehet visszaút? Egyáltalán az igazságról szól az Igazság ára, vagy lehet, hogy nem is kurva az, akiről a Tv2 hazugságvizsgáló berendezése megállapítja, hogy pénzért dugott?

Titok mint személyes adat

Az Igazság ára első adását a Tv2 Renátával, a vallás-filozófia szakos groupie-val reklámozta, aki sírógörcsöt kapott, miután elbukott azon a kérdésen, hogy fizettek-e már neki valaha a szexért. A Blikk a műsorról szóló pr-cikkben a premier előtt egy nappal megírta, hogy a szereplő édesanyja levélben kérte a Tv2-t, hogy ne adják le a Renátáról szóló epizódot, de a Tv2 hajthatatlan maradt, mondván, a lány szerződést kötött a csatornával.

Pedig ez a bizonyos szerződés nem biztos, hogy jogszerű, legalábbis az általunk megkérdezett adatvédelmi szakemberek szerint nem mindenben felel meg az adatvédelmi törvényeknek. (Életünk titkai ugyanis éppen úgy személyes adatnak minősülnek, mint lakcímünk vagy személyi számunk. Sőt az adatvédelmi törvény szerint a „faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, valamint az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül".)

Az adatvédelmi biztos egy korábbi, a Való Világgal és a Big Brotherrel kapcsolatos ajánlása szerint ugyanis az ilyen jellegű műsorok esetében sérülhet a jogszerű adatkezelés egyik legfontosabb elve, az úgynevezett tájékozott beleegyezés. Vagyis pontosan tudnunk kell, hogy milyen személyes adatunk osztottuk meg, kivel és miért.

Az adatvédelmi ombudsman 2003-as ajánlása szerint „az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés tisztességes voltának kulcseleme a megfelelő tájékoztatás. Mégpedig olyan részletességgel, amely alapján az érintett képes megítélni az adatkezelés hatását jogaira, illetve megalapozottan dönthet az adat kiadásáról". Hogy mit is jelent ez? Hogy csak akkor érvényes egy szerződés, amelyben egy személyes adatunk, mondjuk titkunk adatkezelési jogát átadtuk, tegyük fel, egy tévécsatornának, ha tisztában vagyunk azzal, hogy pontosan miről is van szó. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy „Az igen, adtak már nekem pénzt, hogy lefeküdjek valakivel" címkéjű titkunk képezi a szerződés tárgyát.

De mi van, ha téved a poligráf?

Csakhogy az Igazság ára lényege éppen az, hogy a kétszáz kérdésből álló poligráfos vizsgálat után a Jakupcsek Gabriellával szembe leülő játékosnak fogalma sincs arról, hogy a gép szerint hazudott, amikor azt mondta, hogy soha nem hált a postással, vagy nem verte a feleségét. Persze mondhatjuk, hogy mindenki tudja, hogy mit vállalt, tudja, hogy lebukhat, ha tényleg veri az asszonyt, vagy vonzódik az egyenruhákhoz, de azért mégsem ilyen egyszerű a dolog.

Egyrészt amikor az adatvédelmi biztos a Szcientológiai Egyház speciális hazugságvizsgáló berendezése, az e-meter használatát vizsgálta, kimondta, hogy csak akkor törvényes az adatkezelés, ha annak minden részletét tudja az adat gazdája. Vagyis, ha tisztában van azzal, hogy lebukott.

Másrészt az Igazság árában a legőszintébb játékos sem lehet biztos abban, hogy nem fog-e elbukni egy kérdésen. A tévéműsorban végzett hazugságvizsgálat ugyanis nem túl megbízható.

A pulzustól az análszenzorig

A hazugságvizsgáló berendezés a hazugsággal általában együtt járó szorongás fizikai tüneteit méri. A poligráf annál pontosabb, minél több élettani jellemző együttes változásai alapján igyekszik kimutatni a hazugsággal együtt járó stresszhelyzetet. Ilyen élettani jellemző lehet a vérnyomás és a pulzus, a légzés gyakorisága, illetve mélysége, a bőr elektromos vezetőképességének változása, az írisz átmérője, vagy az önkéntelen mocorgás a széken, sőt még a végbél záróizmok önkéntelen összehúzódása is (Igen, még ezt is mérik egyes poligráfok).

Magyarországon az igazságügyi szakértők legalább négycsatornás, vagyis négy különböző élettani funkciót mérő poligráfot kell, hogy használjanak, az ilyen berendezések viszont a hatályos törvények értelmében bűnfelderítő eszköznek minősülnek, és használatuk engedélyköteles.

Csak három csatorna

Az Igazság ára forgatásán a hazugságvizsgálatot végző Infográf Kft-nek azonban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal szerint nincs engedélye ilyen berendezés behozatalára, vagyis olyan poligráfot használnak, ami nem felel meg a szigorúbb igazságügyi előírásoknak.

A cég vezetője, Fila László csupán annyit mondott, hogy az általuk alkalmazott gép több különböző fiziológiai jellemzőt képes mérni, az egyik legmodernebb amerikai készülék, amit sok európai országban az igazságügyi szakértők és a rendőrök is használnak. Fila szerint a gép kilencvenszázalékos megbízhatósággal működik, még akkor is, ha a felvételt megelőző hazugságvizsgálatot több ponton le is egyszerűsítették: például nincs vér- és vizeletvizsgálat, amellyel például a stresszhelyzetek fiziológiai reakcióit eltorzító alkoholfogyasztást szokás kiszűrni.

Mi úgy tudjuk, hogy az akár nyolc fiziológiai reakciót is figyelő gép a műsor során csak három élettani jellemzőt, a bőr vezetési képességének változását, a vérnyomást és a légzés mélységét vizsgálja. Ez látszik egyébként a Mokka adásában is, ahol tesztelték a hazugságvizsgáló gépet.

Amerikában már átverték

Az Egyesült Államokban is háromcsatornás poligráfot használnak a játékosok felvétel előtti ellenőrzésére, ez az amerikai médiában nyilatkozó rendőrségi szakemberek és FBI-specialisták szakvéleményei szerint legfeljebb 80 százalékában találja el, hogy az állítás hazugság-e vagy sem. Amerikában mindezt fényesen bizonyították is, hiszen az egyik játékosról kiderült, hogy színész, és egy általa kitalált karakter nevében jelentkezett a játékba. És nyert is.

Az amerikai szakvélemények szerint egyébként a gép technikai paramétereinél sokkal fontosabbak a vizsgálat körülményei. Egy négy vagy több csatornás műszer is lehet pontatlanabb, mint egy háromcsatornás, ha hibákat követnek el a kihallgatás során Az amerikai szakértők szerint például a tengerentúli Igazság árában visszatérő hiba, hogy a férfi játékosokat nő kérdezi szexuális szokásaikról, ez a helyzet pedig már alapból feszültséggel jár, így a gép gyakrabban hibázhat.

Az általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő igazságügyi szakértő szerint az ilyen, háromcsatornás poligráf megbízhatósága optimális esetben tényleg 80 százalék körül van, de a nem megfelelő kihallgatási körülmények miatt ez az arány még tovább csökkenhet. Vagyis könnyen lehet, hogy a hazugságot igazságnak érzékeli a gép vagy fordítva, ami azt jelenti, hogy nem tudhatjuk, hogy mi is pontosan az az információ, amit személyes adatként majd az ország elé fognak tárni. Hogy a gép szerint gyakran lopunk-e boltból, vagy sem.

Nem lehet ellehetetleníteni

De adatvédelmi szakemberek szerint akkor sem teljesen törvényes a Tv2 eljárása, ha a képletbe nem vesszük bele a hazugságvizsgáló megbízhatatlanságát. Az adatvédelmi törvények szerint ugyanis az érintettek az adatkezelőnek átadott adataik sorsát mindvégig figyelemmel követhetik, és az adatkezelőtől az engedélyüket bármikor megvonhatják, és egyébként is a személy, illetve a személyiség nem lehet tárgya, csak alanya egy szerződésnek. Vagyis hiába mondtuk el egy titkunkat, magánszemélyként bármikor megtilthatjuk, hogy ezt a Tv2 leadja a műsorban.

A tévécsatornák az ilyen kényes műsorok esetén általában olyan szerződést kötnek a szereplőkkel, ami nagy összegű kötbért helyez kilátásba arra az esetre, ha a szereplő megtiltaná az adás műsorba kerülését. Az általunk megkérdezett adatvédelmi szakemberek szerint a személyes adatok kezelésének ilyen ellehetetlenítése sérti az alkotmányos alapjogokat, vagyis egy polgári perben a megalázott szereplő jó eséllyel követelhetne kártérítést a csatornától. Hogy miért nem indítottak mégsem ilyen pereket tucatszám például a Mónika show szereplői? Talán, mert a tévécsatornák elhitetik velük, hogy nem lenne esélyük.

A Tv2 szerint minden törvényes

A Tv2-t is megkérdeztük az üggyel kapcsolatban, de a csatorna a gyártó cég és a szereplők közti üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt a szerződések részleteit firtató kérdéseinkre.

Az ORTT-vizsgálat kapcsán a Tv2 hangsúlyozta, hogy a csatorna mindig is ügyelt műsorainak gyártásakor a törvényi rendelkezések betartására. Az igazság ára szerintük egy új és merész műsorformátum, de álláspontjuk szerint megfelel a törvény által előírtaknak.

„A műsorban szereplő személyek bátor civil emberek, akik a nyilvánosság előtt szabadulnak meg évek óta cipelt terheiktől. Az ORTT alapvető feladata a televíziós műsorok vizsgálata, amelyhez a Tv2 eddig és ezután is minden támogatást megad" - nyilatkozta Magyar Rita, a TV2 pr-csoportjának vezetője.