Szeressétek Chuck Norrist!

2001.05.10. 13:54
Dühösen mondom, dühösen, mert mit érek vele?! - értek a filmhez. Forgatókönyvírónak, dramaturgnak, filmkritikusnak- és esztétának egyaránt profi vagyok, más kérdés, hogy szép hazánkban hatpárti összefogással kivégezték a rendszerváltás óta a filmet, ugyanolyan fölösleges és költséges luxusnak minősítve, akár az egészséget. Sőt nemcsak a filmet, hanem a filmgyártást is (ahogy nemcsak az egészséget, de az egészségügyet is, mint társadalmi- illetve kormányfeladatot). Így hát hiába értek a filmhez, munkanélküli vagyok.
Mint szakember, azonban, kettőt biztosan állíthatok: A Walker-filmek nagyon rossz filmek, de nem olyan rosszak, mint bármelyik latin-amerikai szappanopera, vagy mondjuk, az Igazságosztó, vagy akár a Kommandó Schwarzeneggerrel. Chuck Norrist, aki valóságos karate-bajnok és bűnrossz színész, azért szeretem, mert ilyen igazán jámborképű bunyóst még nem láttam amerikai filmen. Chuck Norris túl rossz színész ahhoz, hogy bármit eljátsszon önmagán kívül, tehát ő pont olyan, amilyennek látszik. Keményöklű, kissé buta, becsületes, jó ember. Szeretem. Szeressétek ti is, nem egy csúcs, de jó lenne sok olyan jámbor, mint ő. Hogy egy keresztény lap megjegyzi, hogy Chuck Krisztus követője, az több, mint magától értetődő. Számomra.

A Hetek keresztény lap, mert az újprotestáns (többé-kevésbé pünkösdista) Hit Gyülekezetének a lapja, mely közösség küldetéstudatát tapasztaltam ugyan, de zártságát soha. Éppen imponáló nyíltsága vonz engem, a deklaráltan hitetlent, körükbe. Ezért mint az MSZP belharcait elemző jegyzet írója tudatosan "cirógatom" meg a lap olvasóit, valóban gondolkodó és embertársaikért felelősséget érző és morálisan elkötelezett embereknek ismertem meg őket. Ha én cirógatok, komolyan cirógatok; olvasót is, asszonyt is, gyereket is. (Ez tehát nem afféle captatio benevolentiae.) Továbbá van egy jó hírem, meg egy rossz. A rossz: jobban szeretek cirógatni, mint ütni. A jó: ütni is tudok, és hajlamos is vagyok rá, ha agresszorral kerülök szembe.

A Hetek liberális lap a szó legnemesebb értelmében. SZABADELVŰ. A Hit Gyülekezete egyház hittételeitől eltérő véleményeknek is helyt ad. A fogamzásgátlásról egyszer keményen megírtam a véleményemet, amit a lap szóról szóra közölt. Hack Péter is megírta az ő másféle véleményét az enyém mellé, de ez még csak vita sem volt. Én is elmondtam a magamét, ő is a magáét. Másrészt például a házasság mint intézmény válságát én is tapasztalom, az okokról azonban nagyon más a véleményem: például kifejezetten helyeslem, hogy a fiatalok laza szexuális kapcsolatokban éljenek már a házasságuk előtt. No de ha velem szemben toleránsak, pont én ne legyek toleráns? Egyben-másban másképp gondolkodunk. Na és?

Nem vettem észre és nem is hinném, hogy a velem szembeni toleranciának a HGY részéről bármiféle propagandisztikus vagy misszionárius célja lenne. Se engem, sem más hozzám hasonlót nem akarnak a hitesek megtéríteni. Egyszerűen: az újprotestáns egyházra jellemző ez a nyitottság: tolerálják a másságot, a másképp gondolkodást, amíg létezik köztünk közös platform. A mi esetünkben létezik, mégpedig a morál. A hitesek isteni eredetűnek tartják, én emberi eredetűnek, de ugyanarról a morálról van szó.

Ezzel nem állítom, hogy a Hit Gyülekezete nem kívánja eszméit terjeszteni, evangelizálni. Dehogynem. De nem propagandával, PR-ral, csábítással. Hanem igehirdetéssel és példamutatással. Ha az igét elfogadod, csatlakozz. Ha tetszik a közösségük, csatlakozz. Ha tetszik a nótájuk, énekelj velük. Ennyi. Ez ellen még az ilyen megrögzött hitetlennek sem lehet kifogása, mint amilyen én vagyok. A HGY önmagát természetesen egyháznak tekinti, az én szememben az egyik legnagyobb és legerősebb civil szervezet Magyarországon. A Hatalom - és minél autokratikusabb, minél diktatórikusabb egy Hatalom, annál inkább - úgy fél a civil szervezetektől, mint ördög a szenteltvíztől. Mert nem bírja igazán ellenőrizni, a markában tartani őket. Én mint demokrata, aki minden diktatórikus Hatalmat gyűlölök, hogy ne rokonszenveznék a Hit Gyülekezetével?

Azt írja az interneten a sajtókritikus, hogy "a Hetek elsősorban egy konkrét közösséghez szól." Így igaz. "Elsősorban." De másodsorban bárki magyar olvasóhoz, akinek a lap a kezébe kerül, és veszi magának a fáradtságot, hogy el is olvassa. Ezért írok a Hetekbe.

Abbahagyom. Nem az én tisztem, hogy megvédjem akár a Lapot, akár a Gyülekezetet. Nem is akartam. Én tulajdonképpen csak annyit akartam mondani, hogy szeressétek Chuck Norrist. Szeressétek a jó embereket!