A Kis Könyv

Boldog értelmiségiek kapták fel az MTV sikerpropagandáját nemrégiben sajtószerte, és örvendeztek afelett, hogy A Nagy Könyv nem a könnyű lektűrirodalom diadalát eredményezte, bár Terézanyu azért ott vihog a mezőny közepén. Valóban nem, és ez az egyik oka annak, hogy az m2-re száműzte a BBC-licencre oly büszke köztévé.

Ez most nem az a kritika, amelynek már az elején tudjuk mindannyian, hogy a műsor szar, és a végén megegyezünk abban, hogy még jó büdös is. A Nagy Könyv még így se különösen rossz műsor, hogy az amerikai bírósági filmek tökéletesen tájidegen maskarájába bújtatták, és Réz András ügyvédként érvel Wass Albert mellett. Ez a fajta hülyeség a licencből ered, meg az a reklámsorozat is, amely szerint a könyveken veszekedni kéne. Látszik a műsoron, meg a reklámján is, hogy mesterséges az egész helyzet, semmiképp sem szükségszerű, hogy egyetlenegyet válasszunk a legjobb ötven könyvből: meg lehet venni mindet, és elolvasni. De hát pont ez az abszurd trükk kell ahhoz, hogy ezt megtegye, aki egyáltalán képes rá.

Ők pedig nincsenek sokan. Wass Albert és Szabó Magda küzdelmére csak azok kíváncsiak, akik nem zárják ki eleve, hogy a közeljövőben regényt fognak olvasni. Ez a halmaz ahhoz nem volt elég, hogy a köztelevízió a főcsatornáján, főműsoridőben tűzze műsorra A Nagy Könyvet. A rendkívül sikertelen nyitógála után hamar átsuvadt az m2-re, a kulturális elfekvőbe. Az élet és a műsorszerkezet iróniája: a keddi beszélgetéssel párhuzamosan az m1 ajánlata az Önök kérték. Kívánságműsor magyarnótával meg hacsekkel. A Nagy Könyvet, azt nem önök kérték.

Nem baj ez végül is, viszont az se lett volna baj, ha a könnyű lektűrirodalom vastagon benne lett volna a száz legjobban. Akkor, és csak akkor vehette volna fel a regények csatája a versenyt Győzikével. De legalább lehetett volna az Önök kérték betétje. Catherine M. szexuális élete Virginia Woolf ellen, na az már sztárbox!

Amikor kiderült, hogy a magyar királyi tévé megcsinálja ezt a műsort, ott tolongott körülötte maga a kultuszminiszter is, olvasásra nevelésről, művelt népről, a regény felélesztéséről áradozott a fél sajtó. Jó kövéret tévedtek mindannyian. Egy műsort el lehet indítani, de ha nem egy csatorna van, akkor az nem népnevelés, hanem csak közvélemény-kutatás. Ennek eredménye egyelőre az, hogy a Nagy Könyv nem a regény reneszánsza, hanem a végvonaglása.

De még nem halt meg. Mármint a regény. Száz-kétszázezer ember akad Árkádiában, akit még érdekel, mit olvashatna a "szépirodalom" feliratú polcról. (A többiek más polcokról olvasnak, és máshonnan tájékozódnak.) Nekik bőven elég az m2, mivel a regényolvasók világa nem egyéb, mint egy szubkultúra.

Habár fölül a gálya.

Ha egyszer vége lesz a vetélkedésnek, és kiderül, melyik is A Nagy Könyv, akkor majd jó lenne észnél lenni, és megszámolni, hányan is szavaztak. Népszerűbb-e a legjobb regény a határon túli magyaroknál? Hacsak nem ugrik addig akkorát az érdeklődés, hogy megrepedjenek a médiaelemzők görebei - és erre a jelenleg bevetett erőket elnézve esély sincs -, a korrekt végeredmény az lesz, hogy megvan Magyarország kedvenc regénye, de Magyarország elsöprő többséggel szarik rá. Rossz volt a kérdés, nem kellett volna feltenni, satöbbi.

Jaj, mindig olyan kínos, amikor megkérdezik a népet, az meg böffent egyet, megvakarja a hasát, és nem érdekli. A regény, illetve ez a na'on komoly fajta regény, az nem érdekli egyébként, műfajilag. Arról szó sincs, hogy ne olvasna; a könyvbiznisz most futott fel igazán, csak hát azokkal nem kopog be a nép a kultúra szentélyébe, mert maga is szégyelli. Na az, urak, amit ott rejteget a nép bácsi a melegítője alatt, amire nem szavaz, amit nem jelöl, de megvesz és olvas - az a jelen kultúrája. De legalábbis része annak, ahogy az is, hogy a regényt a közszolgálaton belül nyomja le a magyarnóta. Lehet frissíteni az alaptantervet, akár az irodalom-, akár a történelemanyagot.

De azért A Nagy Könyv nem rossz dolog. A szubkultúrák, a szanaszét spriccelő érdeklődés kielégítése éppen a modern közszolgálatiság egyetlen útja. Az a pár százezer ember, ha akar, átkapcsol az m2-re. Másik pár százezer a South Parkot nézi a Cool tévén, vagy tankokat a Spektrumon, vagy régi filmeket videóról. Nincs kánon. Virágzik száz virág, és beszivárog az illata a tárgyalóterembe. Teccikérezni?