Igaz vagy hamis?

Augusztus 28-án a Délmagyarország című lap írta meg először, hogy a Tisza-virágzásról szóló National Geographic-cikkhez készült, huszonhárom országban megjelent fotón a természetfotós-szövetség véleménye szerint csupán egy kitömött jégmadár és egy döglött kérész látható, a vízfelszínen menekülő rovart pálcikákkal támasztotta ki a fénykép készítője, Szenpéteri L József, a madár pedig lezuhanna a képen látható testtartásban. Az ügyről még aznap sajtótájékoztatót tartott a Magyar Természetfotósok Szövetsége, ahol bemutatták a leleplező szakvéleményeket tartalmazó kétnyelvű honlapot is.

Akkor az Index mellett az írott sajtó jelentősebb képviselői és a kereskedelmi csatornák hírműsorai is beszámoltak az ügyről, azonban azóta sem derült ki, hogy melyik félnek is van igaza.

Pro és kontra közt a homályban

A vitatott fotó

A honlapon található fotós szakemberek, ornitológusok és entomológusok által készített szakvéleményeket laikus nem tudja megítélni, így a majd egy tucat oldalon sorjázó érvek csupán annyira meggyőzőek, mint a nagy tekintélyű National Geographic washingtoni központjában kiadott hivatalos közlemény, amelyben a lap konkrét érvek felsorolása nélkül áll ki fotósa mellett.

"A National Geographic számára rendkívül fontos az a jó hírnév, amelyet hitelessége és igazmondása révén szerzett. A cikkek megjelenése előtt rendkívül aprólékos vizsgálatnak vetik alá a fotókat és a szöveget egyaránt, hogy igazolják azok hiteles voltát. Miután tudomást szereztünk a naturArt (a Magyar Természetfotósok Szövetsége - a szerk.) kételyeiről, számos neves madár- és rovartani szakértőt, természetfotóst és képszerkesztőt kértünk fel arra, hogy vizsgálják meg a képeket, különösen a jégmadarat ábrázoló fotót. A felkért szakemberek szerint a naturArt által kifogásolt részletekre alaposan indokolt, természetes magyarázat adható. Eszerint arra a következtetésre jutottak, hogy képriport természetes körülményeket és viselkedést mutat be, és a természetben készült. A szakemberek válasza alapján, meggyőződésünk, hogy a riport szigorú publikációs mércénknek megfelel" -áll a National Geographic szűkszavú nyilatkozatában, amelyből csak az nem derül ki, hogy milyen szakértők, milyen érvek alapján nevezték hitelesnek Szentpéteri képét.

A helyzetet bonyolítja, hogy internetes fórumokon felmerült, a szövetség kicsiny magja csupán irigységből támadja Szentpéterit, hiszen 1996-ban már egyszer hasonló indokok alapján kizárták az Év Természetfotósa pályázatból, miközben külföldön azóta is sikert sikerre halmoz, 2001-ben például a World Press Photón második helyezést ért el. A vádakra reagálva Kármán Balázs, a szövetség alelnöke, az ügy kirobbantója az Indexnek elmondta, hogy semmilyen személyes ellentét sincs közte és Szentpéteri közt, 1996-ban sem ő vagy a szövetség más tagja zárta ki a fiatal fotóst a pályázatból, hanem egy független zsűri találta hamisítványnak a jeligével, név nélkül beadott fényképeket. A fotósorozaton egyébként szigorúan védett madarak és békák voltak láthatóak.

Hova tűnt a negatív?

Szentpéteri L József

Az Index rátalált pár szakértőre, akik a szövetség panasza után a National Geographic felkérésére részt vettek a fénykép hitelességének vizsgálatában. A felkért szakemberek közül Dr. Szép Tibor, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy alapos vizsgálat után csupán arra a megállapításra jutott, hogy a kép akár lehet valódi is, de döntő bizonyítékot csupán az jelentene, ha a képet készítő Szentpéteri L József bemutatná a negatívot.

Más szakértők szerint is a kérdéses fotót tartalmazó tekercs döntheti csak el véglegesen a vitát, hiszen ha a fotó valódi, a negatívon a címlap kép előtt és után jó néhány rosszul komponált kép is található, amely a Jégmadár repülését mutatja, ha viszont a fénykép hamisítvány, akkor a tekercs a kitömött állatokról készült, különböző szögből felvett képekkel van tele.

A negatív egyes információk szerint jelenleg Szentpéteri L Józsefnél, más források szerint viszont a National Geographic washingtoni irodájában van, annyi azonban biztos, hogy a lapban meg nem jelent képek publikálási joga továbbra is Szentpéterié, így csak ő tehet pontot az ügy végére. A fotóst azonban hiába kerestük mobiltelefonján, illetve munkahelyén, a pécsi egyetem botanikai tanszékén, csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a hét végéig Romániában tartózkodik.