Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Hivatalos közleményben fejtette ki álláspontját a Magyar Rádió vezetése a Petőfi Rádió közszolgálatiságáról, miután az ügyben vizsgálatot folytató ORTT nem kérte ki a véleményüket. Az Index írta meg a múlt héten, hogy az ORTT vizsgálatot folytat a hallgatói panaszok nyomán a megújult Petőfi Rádió ellen, és felmerült, hogy a könnyűzenei adóvá vált rádió már nem is számít közszolgálati adónak. Mert mitől lenne közszolgálati a könnyűzene.
"Az ORTT a Petőfi Rádió új műsorstruktúrája kapcsán - nem hivatalos értesüléseink szerint - arra az álláspontra helyezkedett, hogy a zene és szöveg egységeként ismert "zeneszám", illetve az ilyen "zeneszámok" sajátos módon történő válogatása, szerkesztése nem tekinthető közszolgálati tartalomnak" - áll a Such György által jegyzett közleményben. Az Index értesülései szerint a Magyar Rádió elnöke azért reagált nyílt levélben a még folyó vizsgálatra, mert a tegnapi ülésnapon a testület tagjainak többsége tényleg azon az állásponton volt, hogy a könnyűzene nem számít közszolgálati tartalomnak.
"Álláspontunk szerint a zenéből és szövegből, esetenként csak zenéből álló zeneszám, tartozzon akár az úgynevezett könnyűzene, akár az úgynevezett komolyzene tárgykörébe a kultúra részét képezi, ennek nyomán ezek nyilvánossághoz történő közvetítése kifejezetten közszolgálati tartalomnak tekinthető. Különösen igaz ez olyan zeneszámok sugárzása esetén, melyek más módon a hallgatók számára csupán jelentős anyagi ráfordítással hozzáférhetőek" - állítja ellenben Such, aki szerint a közszolgálat lényeges eleme, hogy a kultúrát, a társadalmat egységes egészként kezeli, és olyan tartalmak, gondolatok, érzések különböző módon való közvetítésére vállalkozik, mely piaci módon ritkán, vagy egyáltalán nem jut el a média fogyasztóihoz.
Sanzon bizottság az ORTT?
Such szerint, ha az ORTT szerint a könnyűzene nem közszolgálati, akkor a zene általánosságban nem az, így viszont a komolyzenét sugárzó Bartókot is vizsgálni kéne. Ha viszont az ORTT csak a könnyűzenét vagy annak egyes formáit ítéli ellentétesnek a közszolgálattal, akkor azzal lényegében a rosszemlékű Sanzon Bizottság felállítását kezdeményezi, mely arra volt hivatott, hogy eldöntse, mely zeneszám méltó a köz figyelmére.
"A Magyar Rádió vezetőinek és a Petőfi adó zenei szerkesztőinek célja, hogy fontos gondolatokat, érzéseket megfogalmazó műveket - más szóval tartalmakat - közvetítsen egy, a közszolgálat számára kiemelkedően fontos célcsoport, a 40 évnél fiatalabb közönség számára is. Olyan tartalmakat tegyen hozzáférhetővé, melyek - akár a magyar, akár az egyetemes tömeg- és vagy magaskultúra részeként - jelentős kulturális értéket hordoznak, ugyanakkor a profitorientált médiapiac által teremtett csatornákon nem jutnak el a közönséghez.
Az ORTT-nek Such szerint nem lehet célja a kulturális cenzúra bevezetése, és az sem, hogy a közpénzből finanszírozott Magyar Rádió adói csupán a lakosság egy szűk társadalmi csoportja számára legyenek vonzók.
Az ORTT hivatalos állásfoglalása a kérdésben az Index információi szerint a jövő hét elejére várható.