Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekAmi a Szomszédok volt a nyolcvanas-kilencvenes években, az volt A Szabó család a fridzsiderszocializmus fénykorában. Az állam hivatalos Barátok köztje, a népnevelő családregény már negyven éve hömpölyög hétről hétre az éterben. Ismeri Icut, Mancit, Setét vagy Daisyt? Nem mondanak ezek a nevek semmit? Akkor biztos nem ül minden hétfő este a rádió előtt, hogy meghallgassa A Szabó család legújabb epizódját.
Pedig még most kéne belehallgatnia Magyarország leghosszabb családregényébe, hiszen a Heti Válasz és a Magyar Nemzet információi szerint a futballkörkapcsolás és Ki nyer ma? című komolyzenei játék mellett A Szabó család is a rádióreform áldozata lesz, és végleg elvarrják az 1959 óta bogozódó szálakat.
1959. június 30-a óta szól a Kossuth rádión a Szabó Család, az első és azóta is első számú magyar rádiós teleregény. Már akkor estimesélt a magyaroknak, amikor még csak egy tévékészülék volt falunként, és Budapesten is egymáshoz jártak át a szomszédok, ha ellenállhatatlan vágyat éreztek mondjuk egy fekete-fehér színházi közvetítésre.
A sorozat forgatókönyve azóta is napról napra frissül, koncepciója szerint próbálja követni a társadalmi, közéleti eseményeket. Mondjuk az ORTT egyszer 400 ezer forintra büntette a sorozatot, mert egyoldalúan kampányolt a NATO-csatlakozás mellett. A pártpolitikai témáktól azonban mindig igyekeztek a készítők távol maradni.
A január 16-ai, szám szerint 2483. részben például az elmúlt hetek egy ismerős ökokonfiktusa köszön vissza: "Dóra elcsalja Szilvit, hogy egy zalai erdőrészen filmre vegyék, ahogy egy tanyára rejtett konténerekből, külföldről behozott, bálázott szemetet rakodnak. A lány zsarolni akarja a szállítókat, de erről végül lemond, és az anyagot a Zöld út szerkesztőségébe szállítják Zolinak, remélve, hogy megveszi a sztorit a következő lapszámba."
A sorozattipológiában A Szabó család az életmesék közé sorolható. Az ilyen típusú sorozatokban általában nincs egyetlen főszereplő, csak fontosabb és kevésbé fontos karakterek. Ez a szappanopera-típus - amibe a tévés rokonságból a Barátok közt és a Szomszédok is tartozik - leggyakrabban egy család vagy más közösség köré szerveződik, az ő életüket, konfliktusaikat követi a sorozat epizódról epizódra.
A sorozat szülőatyja Liska Dénes dramaturg volt. Egy, az Élet és Tudománynak adott 1997-es interjúban így emlékszik vissza a rádiójáték indulására: "Az első adás, amelyet én írtam, 1959. június 30-án hangzott el. Azzal kezdődött, hogy Szabó bácsi 60 éves, s a portás nem engedi be az üzembe, mert már nyugdíjas, nincs szabadbelépési engedélye. Ezután a szemtanúja lesz egy üzemi lopásnak, majd leütik, s az iratait is eltüntetik. Így találnak rá. Szóval én megírtam Szabó bácsit, Baróti Géza pedig a következő adásban kitalálta Szabó nénit. A harmadik adást megint én írtam, a negyediket újra Géza. Így folytattuk, aztán később bekapcsolódott Forgács István is."
A sorozat készítői akkor mit sem tudtak az Amerikában vagy Angliában már évtizedek óta sugárzott rádiós szappanoperákról vagy az éppen akkoriban születő televíziós sorozatok dramaturgiájáról.
"Egyedül a Matisyak családról hallottunk, ez 56-ban indult a lengyeleknél, s mint utóbb kiderült, teljesen más jellegű. Így kénytelenek voltunk saját kútfőnkből meríteni" - mondta az Élet és Tudománynak Liskai.
A családot úgy találták ki, hogy tagjai megjeleníthessék az akkori, szocialista élethelyzeteket, azokat a foglalkozásokból eredő konfliktusokat is, amelyekről az államvezetés azért nem szívesen beszélt. Például a részeges Vágner Zsiga, Ferkó apja valójában Liskai szomszédja volt Kőbányán.
A regényfolyam most a 2487. adásnál tart, ezt február 19-én, 21:05-kor sugározta a Kossuth (az ismétlése február 22-én, délelőtt 11:05-kor adták). A szériák számozása jelzi, hányadik hete bonyolódnak már a Szabó család kalandjai. A különböző epizódokat más-más írja, rendezi, szerkeszti, a dramaturg, Major Anna azonban állandó. Írói jelenleg Pozsgai Zsolt és Bakonyi Péter (Baróti Szabolcs, az egyik régi író, Baróti Géza újságíró fia nemrég távozott a sorozattól); a rendezők Bognár Monika és Sárospataki Zsuzsanna.
A rádiójáték szereplői sem ugyanazok minden héten, hiszen nem minden adásban szerepelnek az általuk megformált karakterek sem. Major Anna 1997-ben, a kétezredik adáshoz nem volt rest megszámolni: összesen hétszázötven színésszel dolgoztak a sorozat történetében addig, mára ez a szám már az ezret is eléri. A sorozatban játszik többek között Sztankay István, Kautzky Armand, Oszter Sándor, Moór Marianna, Majsai Nyilas Tünde, Schnell Ádám - ő például a Szomszédokban Alma egyik udvarlóját játszotta -, Vándor Éva - a Jóban Rosszban polgármestere -, valamint Mednyánszky Ági, aki régi szereplő már, de a rádiót, a színházat és a régi filmeket egyáltalán nem fogyasztóknak a Konyec című filmből lehet ismerős.
A kezdeti szereposztásban olyan nevek szerepeltek, mint Gobbi Hilda, Szabó Ernő (alias Szabó házaspár) vagy Zenthe Ferenc és Kállai Ferenc, akik évtizedekig szerepeltek a rádiójátékban. Zenthe előbb Tibor, a zongorista szerepét játszotta, aki egy rosszul sikerült randi után a Dunában végezte. Az írók kegyetlensége felháborította a hallgatókat, több száz levél érkezett a rádióba, ezért szinte azonnal kitalálták Zenthének Kárpáti, az újságíró figuráját. Zenthe Ferenc ezt a szerepet egészen haláláig játszotta, utolsó hónapjaiban már ágyából, telefonon mondta fel a szöveget.
De mit lehet tudni a konzervatív sajtó és a bulvárlapok információin kívül a sorozat megszűnéséről? Tényleg véget ér A Szabó család vagy csak az egyre hisztérikusabb folyosói pletykák sustorognak erről?
A Heti Válasz, a Magyar Nemzet és a Színes Bulvár Lap információit ugyan nem erősítette meg Such György, a Magyar Rádió elnöke, de az Index mégis úgy tudja, hogy a munkatársak között már nyílt titok, hogy az új műsortervben már nem szerepel A Szabó család. Csak a sorozat alkotóinak eddig erről még senki nem szólt.
Major Anna dramaturg, aki a kezdetektől állandó és egyetlen dramaturgja a sorozatnak az Index kérdésére elmondta, hogy neki nem újdonság a Szabó család veszélyeztetése. A sorozatot sokszor meg akarták már szüntetni, az előző négy évben is sok támadás érte. A legnagyobb merénylet az volt, amikor a megszokott keddről átrakták az epizódokat hétfőre, ráadásul koraesti időszakból este kilencre. Major szerinte ezzel jelentősen csökkent a hallgatottság, hiszen a kilenc óra a törzsközönség, azaz a nyugdíjasok számára már késő este.
A Gallup naplós hallgatottságmérésé is alátámasztja ezt. 1997-ben még 4 százalék felett volt a műsor hallgatottsága, ma már csak az éppen rádiót hallgatók 2,5 százaléka kapcsol a Kossuth rádióra hétfőn este, a csütörtöki ismétlés hallgatottsága egy százalék sincs. Ez együtt körülbelül negyvenezer ember hetente.
A döntés hivatalos kihirdetéséig folytatódik a munka, hétről hétre készülnek az új epizódok. Ezen a héten például kiderült, hogy Ramóna meg tudja e tanítani a lányát a műkereskedelem apró fogásaira, illetve hogy akkor most Zoli megírja-e a cikket a Zöld Útnak az illegális szemétről.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
