Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kiirtják a Szabó családot

2007.02.22. 21:32
1959 óta hetente bonyolítják a családtörténetet, amiben először még kommunista életképekkel untatták a hallgatókat. Azóta társadalmi problémákkal foglalkozik a legendás sorozat, amit ma már csak hetente harminc-negyvenezren kísérnek figyelemmel. A rádiójátékot információink szerint tavasszal leveszik a műsorról, de még nem késő nosztalgiázni a két szerepet is játszó Zenthe Ferencen, Gobbi Hildán vagy Kállai Ferencen. Sőt szavazza meg, hogyan fejeződjön be a sorozat! Lepra, láncfűrész vagy Schmuck Andor végezzen a szereplőkkel?

Ami a Szomszédok volt a nyolcvanas-kilencvenes években, az volt A Szabó család a fridzsiderszocializmus fénykorában. Az állam hivatalos Barátok köztje, a népnevelő családregény már negyven éve hömpölyög hétről hétre az éterben. Ismeri Icut, Mancit, Setét vagy Daisyt? Nem mondanak ezek a nevek semmit? Akkor biztos nem ül minden hétfő este a rádió előtt, hogy meghallgassa A Szabó család legújabb epizódját.

Pedig még most kéne belehallgatnia Magyarország leghosszabb családregényébe, hiszen a Heti Válasz és a Magyar Nemzet információi szerint a futballkörkapcsolás és Ki nyer ma? című komolyzenei játék mellett A Szabó család is a rádióreform áldozata lesz, és végleg elvarrják az 1959 óta bogozódó szálakat.

Életmese

1959. június 30-a óta szól a Kossuth rádión a Szabó Család, az első és azóta is első számú magyar rádiós teleregény. Már akkor estimesélt a magyaroknak, amikor még csak egy tévékészülék volt falunként, és Budapesten is egymáshoz jártak át a szomszédok, ha ellenállhatatlan vágyat éreztek mondjuk egy fekete-fehér színházi közvetítésre.

A sorozat forgatókönyve azóta is napról napra frissül, koncepciója szerint próbálja követni a társadalmi, közéleti eseményeket. Mondjuk az ORTT egyszer 400 ezer forintra büntette a sorozatot, mert egyoldalúan kampányolt a NATO-csatlakozás mellett. A pártpolitikai témáktól azonban mindig igyekeztek a készítők távol maradni.


Szabó család a hatvanas években

A január 16-ai, szám szerint 2483. részben például az elmúlt hetek egy ismerős ökokonfiktusa köszön vissza: "Dóra elcsalja Szilvit, hogy egy zalai erdőrészen filmre vegyék, ahogy egy tanyára rejtett konténerekből, külföldről behozott, bálázott szemetet rakodnak. A lány zsarolni akarja a szállítókat, de erről végül lemond, és az anyagot a Zöld út szerkesztőségébe szállítják Zolinak, remélve, hogy megveszi a sztorit a következő lapszámba."

A sorozattipológiában A Szabó család az életmesék közé sorolható. Az ilyen típusú sorozatokban általában nincs egyetlen főszereplő, csak fontosabb és kevésbé fontos karakterek. Ez a szappanopera-típus - amibe a tévés rokonságból a Barátok közt és a Szomszédok is tartozik - leggyakrabban egy család vagy más közösség köré szerveződik, az ő életüket, konfliktusaikat követi a sorozat epizódról epizódra.

Nem voltak előképek

A sorozat szülőatyja Liska Dénes dramaturg volt. Egy, az Élet és Tudománynak adott 1997-es interjúban így emlékszik vissza a rádiójáték indulására: "Az első adás, amelyet én írtam, 1959. június 30-án hangzott el. Azzal kezdődött, hogy Szabó bácsi 60 éves, s a portás nem engedi be az üzembe, mert már nyugdíjas, nincs szabadbelépési engedélye. Ezután a szemtanúja lesz egy üzemi lopásnak, majd leütik, s az iratait is eltüntetik. Így találnak rá. Szóval én megírtam Szabó bácsit, Baróti Géza pedig a következő adásban kitalálta Szabó nénit. A harmadik adást megint én írtam, a negyediket újra Géza. Így folytattuk, aztán később bekapcsolódott Forgács István is."

A sorozat készítői akkor mit sem tudtak az Amerikában vagy Angliában már évtizedek óta sugárzott rádiós szappanoperákról vagy az éppen akkoriban születő televíziós sorozatok dramaturgiájáról.

"Egyedül a Matisyak családról hallottunk, ez 56-ban indult a lengyeleknél, s mint utóbb kiderült, teljesen más jellegű. Így kénytelenek voltunk saját kútfőnkből meríteni" - mondta az Élet és Tudománynak Liskai.

A családot úgy találták ki, hogy tagjai megjeleníthessék az akkori, szocialista élethelyzeteket, azokat a foglalkozásokból eredő konfliktusokat is, amelyekről az államvezetés azért nem szívesen beszélt. Például a részeges Vágner Zsiga, Ferkó apja valójában Liskai szomszédja volt Kőbányán.

Zenthe már telefonon mondta fel

A regényfolyam most a 2487. adásnál tart, ezt február 19-én, 21:05-kor sugározta a Kossuth (az ismétlése február 22-én, délelőtt 11:05-kor adták). A szériák számozása jelzi, hányadik hete bonyolódnak már a Szabó család kalandjai. A különböző epizódokat más-más írja, rendezi, szerkeszti, a dramaturg, Major Anna azonban állandó. Írói jelenleg Pozsgai Zsolt és Bakonyi Péter (Baróti Szabolcs, az egyik régi író, Baróti Géza újságíró fia nemrég távozott a sorozattól); a rendezők Bognár Monika és Sárospataki Zsuzsanna.

A rádiójáték szereplői sem ugyanazok minden héten, hiszen nem minden adásban szerepelnek az általuk megformált karakterek sem. Major Anna 1997-ben, a kétezredik adáshoz nem volt rest megszámolni: összesen hétszázötven színésszel dolgoztak a sorozat történetében addig, mára ez a szám már az ezret is eléri. A sorozatban játszik többek között Sztankay István, Kautzky Armand, Oszter Sándor, Moór Marianna, Majsai Nyilas Tünde, Schnell Ádám - ő például a Szomszédokban Alma egyik udvarlóját játszotta -, Vándor Éva - a Jóban Rosszban polgármestere -, valamint Mednyánszky Ági, aki régi szereplő már, de a rádiót, a színházat és a régi filmeket egyáltalán nem fogyasztóknak a Konyec című filmből lehet ismerős.

A kezdeti szereposztásban olyan nevek szerepeltek, mint Gobbi Hilda, Szabó Ernő (alias Szabó házaspár) vagy Zenthe Ferenc és Kállai Ferenc, akik évtizedekig szerepeltek a rádiójátékban. Zenthe előbb Tibor, a zongorista szerepét játszotta, aki egy rosszul sikerült randi után a Dunában végezte. Az írók kegyetlensége felháborította a hallgatókat, több száz levél érkezett a rádióba, ezért szinte azonnal kitalálták Zenthének Kárpáti, az újságíró figuráját. Zenthe Ferenc ezt a szerepet egészen haláláig játszotta, utolsó hónapjaiban már ágyából, telefonon mondta fel a szöveget.

Legfeljebb negyvenezren hetente

De mit lehet tudni a konzervatív sajtó és a bulvárlapok információin kívül a sorozat megszűnéséről? Tényleg véget ér A Szabó család vagy csak az egyre hisztérikusabb folyosói pletykák sustorognak erről?

Hogyan fejezzük be a Szabó családot?
Most, hogy negyvennyolc év után véget ér, biztos kétségbeestek a forgatókönyvírók, hogy mégis hogyan lehetne elvarrni minden szálat, hogyan kéne elköszönni minden szereplőtől. Gyorsan ötleteltünk, írtunk pár végkifejletet, és a magunk nagyon kezdetleges eszközeivel és korlátozott képességeivel (a hangvágó szoftverre első ránézésre azt hittem, hogy EKG-képeket elemez) fel is vettük őket, de a lényeg, hogy küldjenek szinopszisokat, szövegkönyveket, kész hangjátékokat, amikből kiderül, hogy hogyan tűnhet el egy egész, többgenerációs család egyetlen epizód alatt! A legjobb pályázat íróját egy Trabant P601 használati utasítással díjazzuk!
Befejezések itt.

A Heti Válasz, a Magyar Nemzet és a Színes Bulvár Lap információit ugyan nem erősítette meg Such György, a Magyar Rádió elnöke, de az Index mégis úgy tudja, hogy a munkatársak között már nyílt titok, hogy az új műsortervben már nem szerepel A Szabó család. Csak a sorozat alkotóinak eddig erről még senki nem szólt.

Major Anna dramaturg, aki a kezdetektől állandó és egyetlen dramaturgja a sorozatnak az Index kérdésére elmondta, hogy neki nem újdonság a Szabó család veszélyeztetése. A sorozatot sokszor meg akarták már szüntetni, az előző négy évben is sok támadás érte. A legnagyobb merénylet az volt, amikor a megszokott keddről átrakták az epizódokat hétfőre, ráadásul koraesti időszakból este kilencre. Major szerinte ezzel jelentősen csökkent a hallgatottság, hiszen a kilenc óra a törzsközönség, azaz a nyugdíjasok számára már késő este.

A Gallup naplós hallgatottságmérésé is alátámasztja ezt. 1997-ben még 4 százalék felett volt a műsor hallgatottsága, ma már csak az éppen rádiót hallgatók 2,5 százaléka kapcsol a Kossuth rádióra hétfőn este, a csütörtöki ismétlés hallgatottsága egy százalék sincs. Ez együtt körülbelül negyvenezer ember hetente.

A döntés hivatalos kihirdetéséig folytatódik a munka, hétről hétre készülnek az új epizódok. Ezen a héten például kiderült, hogy Ramóna meg tudja e tanítani a lányát a műkereskedelem apró fogásaira, illetve hogy akkor most Zoli megírja-e a cikket a Zöld Útnak az illegális szemétről.