Huba
17 °C
33 °C

Kiszúrt a politika az ATV-vel és a Hír tv-vel

2008.09.29. 15:40
Nagyon be akarta nyomni a két pártközeli csatornát a politika az új digitális földfelszíni rendszerbe, még a törvénybe is bekerült, hogy őket nem lehet kihagyni az átállásból. Csakhogy hiába segített a politika, hogy mindenki megkaphassa a jobb- és a baloldali propagandát is, a csatornák nagyon rosszul járnak, és a politikusok sem nyernek semmit az ügyleten.

A digitális átállásról szóló törvény előkészítésekor keletkezett a Megállapodás a médiaügyeket érintő jogalkotási feladatokról című dokumentum, amely először mondta ki, amit már sokan rebesgettek: a nagy digitalizálást meg az új médiatörvény megszerkesztését kísérő politikai háttéralkuk eredményeként a Hír tv és az ATV a törvény erejével jut majd el minden háztartásba.

Benyomta őket a politika

A megegyezésnek megfelelen a digitális földfelszíni sugárzásra kiírt tenderben már ott szerepelt a kitétel, hogy a jövőbeni nyertesnek mindenképpen továbbítania kell „legalább két, legalább négy éve működő hír-, illetve közéleti tartalmú műsorokat szolgáltató csatornát”, az állampolgárok tájékozódásának elősegítése céljából.

Legalább négy éve működő hírcsatornából viszont csak kettő van, a Fideszhez kötődő Hír tv és a baloldal iránt elkötelezett ATV, így nem volt kérdéses, hogy ez a pont a két nagy párt helyét próbálta bebetonozni a digitális televíziózásban. Mindezt egyébként a törvénytervezet kidolgozásában részt vevő informátoraink is megerősítették, akik szerint mind az MSZP, mind a Fidesz a törvény megszavazásának feltételeként szabta, hogy kedvenc csatornája bekerüljön a legnagyobb lefedettségű multiplexbe.

„Ez az terv már a választások előtt felmerült, állítólag Kovács Kálmán, akkori informatikai és hírközlési miniszter ötlete volt, és mind a Fidesz, mind az MSZP szakpolitikusai lelkesen bólogattak, ha szóba került” – állította már tavaly áprilisban egy neve elhallgatását kérő iparági informátorunk.

Tavaly egyébként még az Echo tv is küzdött az úgynevezett „must carry”, vagyis mindenképpen sugárzandó cím megszerzéséért, de állítólag az akkoriban az MDF-fel barátkozó Széles Gábor adójának belobbizásához kevés volt Dávid Ibolya pártja. Vagy nem is akarták olyan nagyon.

A pártok tehát összeölelkeztek, de a digitális földfelszíni sugárzásról szóló tender kiírásakor már sejteni lehetett, hogy elszámolták magukat. A politikai propaganda erősítésére a multiplexekbe felvett adók ugyanis kifejezetten rosszul járnak a háttéralkuval, ráadásul a pártok üzenetei sem fognak több választópolgárhoz eljutni, mint eddig.

Idén tavasszal ugyanis már látszott, hogy a digitális földfelszíni sugárzás nem hoz majd akkora áttörést, mint ahogy azt a szakpolitikusok hitték. Magyarországon ugyanis az Európai Unió átlagához képest is elterjedtek a kábelszolgáltatások, a Digi Tv megjelenésével ráadásul az olcsó műholdas szolgáltatások is egyre népszerűbbek, így körülbelül a lakosság 75-78 százaléka ilyen rendszereken néz már televíziót. A fennmaradó 2,1-2,3 millió ember ráadásul a lakosság legszegényebb részéből kerül ki, vagy éppen egyáltalán nem néz tévét, így nem valószínű, hogy az analóg rendszer lekapcsolásáig rá lehetne őket venni a váltásra.

Ráadásul miután az Antenna Hungária megnyerte a pályázatot, egyre biztosabbá vált, hogy a sugárzási jogokat elnyerő cég nem szeretne versenyezni a kábel-, illetve a műholdas szolgáltatókkal.

„Nyugat-európai minták alapján, úgy gondoljuk, hogy a digitális földfelszíni sugárzás akkor lehet sikeres, ha sok, ingyen fogható tartalmat kínál” – állítja Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária műsorterjesztési ágazatának vezetője. Éppen ezért a cégcsoport nem preferálja az előfizetéses modellt.

„Az Antenna Hungária ügyfelei a tévé- és rádióműsor-szolgáltatók, mi a sugárzás műszaki feltételeit biztosítanánk a digitális szolgáltatás keretében is, pont úgy, ahogy eddig az analógnál" – teszi hozzá Kárpáti.

Nem lehet ingyen

Viszont ha az Antenna Hungária, ahogy eddig is, csak az ingyenes műsorszórás feltételeit akarja biztosítani, akkor a Hír tv-nek, és az ATV-nek is ingyen kéne eljuttatnia tartalmát a nézőkhöz. Vagyis a reklámbevételekből kéne megélniük.

A két csatorna azonban jelenleg a műholdas és kábelszolgáltatókból kapott előfizetési díjakból tartja fenn magát. Pontos számokat ugyan nem lehet tudni, de meg lehet azért becsülni a két csatorna bevételeit. Információink szerint az ATV előfizetőnként 50-70 forintot kap a cégektől, a Hír tv a kábelpiacon kiemelkedő, 100-150 forintos díjat harcolt ki magának. Jelenleg körülbelül hárommillió háztartásban fogható kábeltévé vagy műholdas szolgáltatás, az általunk megkérdezett szakértők szerint ezek közül körülbelül 2,2-2,5 millióban fogható a két csatorna (A Hír tv és az ATV is általában az alapcsomagban van, így legfeljebb a minimálcsomagra előfizetők nem foghatják).

Vagyis az ATV havonta 125-175 millió forintot kap a szolgáltatóktól, a Hír tv akár 375 milliót is kereshet. Ez éves szinten az ATV-nek körülbelül 1,8 milliárd forintot, míg a Hír tv-nek akár hárommilliárdot is jelenthet. Ennyit pedig az általunk megkérdezett iparági szakértők szerint nem tudna megkeresni egyik csatorna sem a reklámhelyek értékesítéséből, még akkor sem, ha a digitális földfelszíni sugárzásba bekerülve véletlenül drasztikusan nőne a nézettségük.

Persze tudták ezt a tévécsatornák vezetői, így fordulhatott elő, hogy a földfelszíni sugárzására kiírt tenderben (amibe, ugye, bele kellett venni a két adót az átállásról szóló törvény szövege miatt) már kikötötték: a két állampolgári tájékozódást segítő adót akár kódoltan is fel kell venni a kínálatba. (Már csak az a kérdés, hogy mégis hogyan segíti az állampolgárok tájékozódáshoz való jogát két kódolt, fizetős adó). Mindez létszükséglet volt az ATV-nek és a Hír tv-nek, hiszen a kábelszolgáltatókkal kötött szerződés szerint, ha kódolatlanul és ingyenesen is elérhetőek, akkor a szolgáltatók sem fizetnek tovább a terjesztésért.

A politikai tehát jól kiszúrt a két csatornával és igazából az Antenna Hungáriával is. Az ATV-nek és a Hír tv-nek rengeteg pénzt kell költenie a digitális földfelszíni sugárzásra, hiszen sugárzási díjat kell fizetnie az Antenna Hungáriának, míg az Antenna Hungáriának ki kell találnia a kétcsatornás fizetős csomag terjesztési rendszerét, pedig üzleti modelljében nem szerepelt országos ügyfélszolgálat, számlázás és terjesztés kiépítése.

„Egyelőre még nem dolgoztuk ki a rendszert, számos megoldást vizsgálunk az előfizetéstől kezdve a prepaid rendszerig, több partnerrel tárgyalunk, de a sugárzás indulásáig az érintett csatornákkal együtt ki fogjuk dolgozni a kódkártyák terjesztésének metódusát” – válaszolta kérdéseinkre Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária ágazatvezetője.

Kovács Tamás, az ATV vezérigazgatója szerint azonban az Antenna Hungária egyelőre nem kereste meg őket konkrét tervekkel, ennek ellenére például azt sem tartja kizártnak, hogy a Hír tv-vel közösen értékesítsék előfizetéseiket. Megkerestük a Hír Televíziót is, de Liszkay Gábor, a csatorna elnöke, többszöri megkeresésünkre sem reagált.

Sok pénz semmiért

De most akkor hogyan is jut el az ATV és a Hír tv a nézőkhöz? Várhatóan prepaid renszerben, valószínűleg elektronikai nagyáruházakban (ahol a dekódereket is kapni lehet majd) árulják az egy évig érvényes előfizetéseket kódkártya formájában. Ez, ha mindkét adóra érvényes, várhatóan 1000-1500 forintba fog kerülni. Kérdés, hogy egy megrögzött Hír tv-előfizető miért akarná pénzelni az ellentáborhoz húzó ATV-t, illetve fordítva. Meg persze kérdés, hogy ki az, aki 1500 forintot áldoz egy kétcsatornás csomagra, de egy havi ezer forint körüli áron kínált, akár tíz csatornát elérhetővé tevő kábelszolgáltatást már elvből nem köttet be. Főleg, hogy amíg a digitális jel vételére alkalmas dekóderek ára várhatóan húszezer forint környékén lesz, olyan, fejlettebb készüléket, ami kódkártyát is képes fogadni, majd csak harmincezer forint felett vehetünk majd. Vagyis ennyi lesz, úgymond, a bekötési díj.

Még rosszabb megoldás, ha az ATV és a Hír tv nem tud megegyezni a bevételek megoszlásáról, vagy úgy döntenek, hogy mégsem vetne jó fényt a közösködés, hiszen így a két kódkártyát folyamatosan cserélgetni kell majd, amikor csatornát vált az előfizető.

A digitális földfelszíni sugárzás a lakosság 20 százalékát érdekelheti, ebből elenyészően kevés lehet egy hír- és közéleti csatorna célközönsége. Pedig a sugárzási díj nem olcsó, már ha csak a pályázati anyagban olvasható, a köztévének felajánlott kedvezményes árakat vesszük figyelembe, akkor is az ATV-nek és a Hír tv-nek egyenként több mint 230 millió forintot kell fizetnie évente az Antenna Hungáriának. Ez pedig, ha évente mondjuk adónként 750 forintért adják a kódkártyákat, csak 300 ezer előfizetés fölött termelne némi hasznot. Ennyit szakértők szerint a két csatorna képtelen lesz értékesíteni az analóg rendszer lekapcsolásáig. Így a nézettség növekedésével arányosan növekvő reklámbevételek ellenére is várhatóan több százmillió forintot dob ki majd az ablakon a két csatorna. Mindez a pártok miatt, amelyek szerint jó ötlet volt a pártközeli adókat digitálisan is fellőni az éterbe.