Vannak jó akciófilmek, amelyek tele vannak váratlan fordulatokkal, izgalmas jellemekkel, meghökkentő eseményekkel, és vannak rosszak, amelyek unalmas, szétcincált sablonokból építkeznek, olyanok, amik a rövid ismertető elolvasása után már semmilyen meglepetéssel nem képesek szolgálni. A harc művészete címen futó kanadai-amerikai akciómozi azonban annak ellenére szórakoztató, hogy szinte minden egyes képkocka, finoman szólva is ismerős a hollywoodi produkciókon felcseperedő néző számára.
Van, akinek Wesley Snipes neve már garancia a jó szórakozásra, és persze van olyan is, aki szerint az akciófilm olyan, mint az alkoholizálás, csak az agysejtek pusztítására használható. Én nem tartozom sem a multiplex függők, sem a dohányfüstbe és lila ködbe burkolózó dekadens alternatívok táborába. Úgyhogy a kínai nagykövet meggyilkolása és egy titkos ügynök menekülése körül bonyolódó, bitang fegyverekkel, verdákkal és high-tech ketyerékkel megtűzdelt cucc ezért akadály nélkül hatolt köznapias és gyakorlatias elmémbe, hogy felforgassa az oda betelepedett csendes dögunalmat.
|
Wesley Snipes
|
Túl ezen a hatásosságon szórakozásom fő forrásának mégis az bizonyult, hogy percenként bukkantam már más filmekben megismert jelenetekre, díszletekre, beállításokra. Az alkotók szinte az összes, a kilencvenes években sikeres film emlékezetesebb jeleneteit újraforgatták - a Briliáns csapda, a Ronin, vagy a Közellenség néhány képkockája, de a Mátrix végső összecsapásának, vagy a Hetedik üldözéses jelenetének szinte valamennyi beállítása visszaköszön a 120 perc alatt. A figyelmes szemlélő még a Desperado kocsmajelenetére célzó finomabb utalások között is csemegézhet.
Mindez azonban nem plágium. A harc művészete ugyanis olyan tökéletesen és kreatívan másol mindent, ami jó volt az elmúlt évtized amerikai akciófilmjeiben, hogy nem is utánzása, inkább tökéletesítése a mintának. Boldog kor, amelyben már a közhelyeket is olyan mívesen lehet megmunkálni, hogy egészen eredetinek látszanak.
A harc mestere (The Art of War)
színes feliratos amerikai akcióthriller 117 perc, 2000
rendező: Christian Duguay
szereplő(k):
Wesley Snipes (Neil Shaw)
Anne Archer (Eleanor Hooks)
Maury Chaykin (Capella)
Marie Matiko (Julia Fang)
Cary-Hiroyuki Tagawa (David Chan)
Michael Biehn (Bly)
Donald Sutherland (Douglas Thomas)
James Hong (Wu nagykövet)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!