Tóth Erzsébet az audiovizuális ügyek miniszteri biztosa, már a nyár folyamán megküldte a tárcának a szakmai szervezetekkel közösen kialakított normaszöveget.
A szakma véleménye szerint a tervezet kodifikált változata az eddigi legjobb formájában van, Sámuel Balázs a NKÖM jogi főosztályvezetője szerint viszont a normaszövegen még kisebb-nagyobb pontosításokat kell végezni, a tárca eddig ezért nem tudta a kormány elé vinni a tervezetet.
A pontosítások között szerepelne például annak meghatározása, ki minősül fő- és mellékszereplőnek, illetve megfelel -e az európai normáknak az a kritériumrendszer, amely alapján magyar gyártásúnak minősülne egy alkotás.
A szakmai szervezetek egyetértésével benyújtott normaszöveg szerint magyar filmalkotás az, amely négy feltételnek (animációs, dokumentum, népszerű-tudományos mozgókép esetében pedig két kitételnek) megfelel.
A feltételek között szerepel többi között: a művet eredetileg magyar nyelven gyártották; rendezője, forgatókönyvírója, zeneszerzője, témájának vagy ötletének szerzője közül legalább kettő magyar állampolgár; a film operatőre, vágója, díszlettervezője, jelmeztervezője, hangmérnöke és dramaturgja közül legalább három magyar állampolgár; a film főszereplőinek egyike magyar; a film mellékszereplőinek több mint fele magyar; a mozgókép aktív forgatási idejének 75 százaléka Magyarországon történt.
A jelenlegi normaszöveg szerint a létrehozandó Nemzeti Filmközpont a minisztérium felügyelete alatt, költségvetési szervként működne. A minisztérium ezzel szemben gazdasági szervként, részvénytársasági formában működtetné a filmipar irányítását. A központ szerepe továbbá kibővülne azzal, hogy az állam bizonyos számú magyar gyártású filmre adna megrendelést, és támogatást elkészültükhöz.
A normaszöveg szerint a mozgóképipar támogatásának rendszerét a Nemzeti Mozgóképipari Alapprogram felügyelné. Az alapprogram hatás- és feladatkörébe tartozna a normatív támogatási rendszer működtetése a filmgyártás, -forgalmazás és -terjesztés, illetve a moziüzemeltetés területén.
(Forrá:MTI)˙