'Elemi szinten gondjuk van az angollal'

"Filmem a valóság egyik arcát mutatja meg" - válaszolt Salamon András filmrendező az amerikai magyarok vádjaira, amelyek szerint új, Getno című munkájának "Amerika-képe leegyszerűsítő és bántó, (...), gúnyt űz a tengerentúl élő magyarokból".

A filmet forgalmazó Intercom által közzé tett levélből ugyan nem derült ki, hogy pontosan kik is azok az "amerikai magyarok", akik nevében a tiltakozás született, és az sem, hogy a film mely részeit sérelmezik, de az biztos: a felháborodás miatt még az is előfordulhat, hogy a Getnót meg sem hívják a Los Angelesi Magyar Filmhétre.

Nem szégyen, hanem sors

Tekintse meg képeinket!

Bár meggyőződésünk, hogy az amerikai közönség és a magyar filmgyártás is jól jár, ha a Getnót nem mutatják be sem az Egyesült Államokban, sem a Földgolyó egyéb pontján, a levélíró felháborodásának oka mégis meglepő. A filmet ugyanis utóbbi öt év legértelmetlenebb és legunalmasabb magyar filmjeként kellene távol tartani a nézőktől, nem pedig azért, mert abban rossz angolsággal beszélő, kisstílű és tudálékos magyar disszidensek tűnnek fel. Ilyen alapon ugyanis tiltakozni kellene Jim Jarmusch népszerű klasszikusa, a Florida, a paradicsom ellen is.

A rendező értetlenségének adott hangot a vádak miatt, hiszen "a közönségtalálkozókon hasonlókról számoltak be azok, akik éltek Amerikában. Sőt, keserűbb tapasztalatokról is szó esett". "Aki élt már kint, tudja, miről van szó" - mondta a rendező.

Salamon hangsúlyozta, hogy története már csak azért sem lehet öncélúan gúnyos, mivel heteket töltött anyaggyűjtéssel Los Angeles környékén és a kint élő magyarok helyzetét, kilátásait kifejezetten aggasztónak látta. Talán a magyarok találva érezték magukat a film által? - kérdeztünk rá a botrány egyik lehetséges magyarázatára, amire a rendező elmondta: "a kintieknek gyakran elemi szinten gondjuk van az angollal és a beilleszkedéssel, ezt mindenki tudja. De ez nem szégyen, hanem egy sors következménye."

A Getno ráadásul valós történeten alapszik, árult el "csak az Indexnek" egy műhelytitkot Salamon. A filmben szereplő család ugyanis létezik, de "az ő sztorijuk közben a bemutatottnál drámaibb fordulatot vett".

Az ismeretlen felháborodó

Izgalmas kérdés még, hogy miként formálhatott véleményt a filmről a magyar kolónia, mikor a mozit itthon is csak a tiltakozás előtt néhány nappal kezdték vetíteni. Sőt, Salamon beszámolt egy korai felháborodási hullámról a filmhu internetes szaklap fórumában, amelyben a meglepő elem az volt, hogy a film ekkor még csak gyártási fázisnál tartott. A rendező kérte a lap szerkesztőjét, hogy távolítsa el a "mocskolódó topikot" a címlapról, amit ő készséggel meg is tett.

Kik állnak a tiltakozás mögött? - tettük fel a kérdést a magyar filmek külföldi fesztiválbemutatóit szervező Magyar Filmúnió vezetőjének. Vezér Éva elmondta, hivatalosan nem keresték meg őket, így az egész ügyről a forgalmazó Intercom nyilatkozatából értesültek. Csak annyit tudott, hogy a filmet a Magyar Filmszemlén megnézte a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál szervezője, Bunyik Béla is.

A bulvár és az igazi nyilatkozat

Az Intercomnál a film produceréhez, Varga Gáborhoz irányítottak, mivel az általuk közölt nyilatkozatot tulajdonképpen tőle kapták. A történet a producer megszólaltatásával vett misztikus fordulatot, mivel Varga állította, a tiltakozásról ő maga csak a sajtóból értesült, a kiadott nyilatkozathoz pedig semmi köze. Újra az Intercomhoz fordulva, - a watergate botrányhoz téve hasonlatossá a magyar rétegfilm ügyét - elmondták, nem nevezhetik meg a nyilatkozat forrását, sőt, cáfolták, hogy múlt héten kiadott közleményük valóban sajtóközlemény volt.

"Ez csak olyan bulváros dolog volt, a valódi közleményeink végén aláírás is van" - tette helyre a sajtóközlemény definícióját az Intercom munkatársa okulásunkra, hiszen mi eddig - naivan - minden sajtóközleményt valódi sajtóközleményként kezeltünk.

A forgalmazónál annyit árultak el, hogy a film elleni amerikai tiltakozásról megjelent bulvárközleményüket "bizonyos forrásokból" származó információkra alapozva, "úgy is mondhatjuk, hogy pletykák alapján" fogalmazták meg.

Amerika hangja

Klikk a képre!

Utolsó lehetőségként megkerestük Los Angelesben Bunyik Bélát, a Los Angelesi Magyar Filmfesztivál szervezőjét, de reményeink ellenére nem kerültünk közelebb a rejtély megoldásához. "Fogalmam sincs, kitől származik a nyilatkozat" - mondta a szervező.

Mivel a fesztiválon bemutatandó filmek válogatását csak nyáron kezdik el, egyelőre kizárni sincs mit, tudtuk meg. Bunyik elmondta, hogy a Filmszemlén látta a Getnót, de "ha sértő is a film, az nem szempont a kiválasztásnál", magánvéleményének ugyanis nincs köze a programhoz. Kérdésünkre pedig megerősítette, van esély Salamon filmjének bemutatására, már ha a hatfős, "amerikai és magyar filmes szakemberekből álló zsűri" jónak látja azt.

Talán egy párhuzamos valóságból került át a közlemény a mi valóságunkba, morfondíroztunk a történet minden egyes szereplőjének megszólaltatása után. Esetleg botrányreklám esetével állunk szemben? Vagy valaki végül letagadta a hivatalosan kiadott nyilatkozatát? A titkok nyitja a forgalmazónál van.