További Mozi cikkek
Ne haragudjon, de annyi híresztelés látott napvilágot, muszáj megkérdeznünk: valójában mikorra lesz kész a New York bandái?
Még hátra van egy-két közeli felvétele Cameron Diazról, Daniel Day Lewisról és Leonardo Di Caprióról és szintén rögzítünk néhány vágóképet. Ez összesen két-két nap munka lesz New Yorkban és Rómában. Magával a forgatással már tavaly december 21-én készen voltunk, a vágás alatt derült ki, hogy még szükségünk lesz ezekre a képekre. Tény, hogy 2000-ben, amikor elkezdtük a forgatást, azt gondoltuk, sokkal hamarabb befejezzük, de így alakult. Szerencsére a Miramax részéről maximálisan segítettek bennünket.
Ez most úgy hangzott, mint egy udvariassági kör.
Martin Scorsese |
Miért pont Rómában forgat valaki egy New Yorkról készült filmet?
Pusztán praktikus okokból. New York az New York, de az én New Yorkom már nem létezik, újra fel kellett építeni. És Dante Feretti (a látványtervező) felépítette. Én egy kicsit féltem tőle, hogy nem New York lesz, hanem egy díszletváros, de amikor először megláttam, megnyugodtam. Még az utcán rohangáló disznók is New Yorkiak voltak.
Olvastuk egy korábbi nyilatkozatát, mely szerint ez az a film, amit mindig is el akart készíteni, tulajdonképpen ez az a munka, amelyért filmrendező lett. Ez igaz?
Nem emlékszem, hogy ilyesmit mondtam volna, de tény, hogy már nagyon régi vágyam volt elkészíteni egy olyan mozit, amely a New York-i bandák történetét dolgozza fel. Gyerekkoromban New York belvárosában éltem, reggel nyolctól este kilencig-tízig csatangoltam az utcákon és szívtam magamba az utcai történeteket. Minden utcakőnek, minden háznak, minden fának külön története, külön legendája volt. Aztán felnőttem és a kezembe került Herbert Asburynek a 20-as években írt "New York bandái" című könyve, amely sorba rendezte és a helyére tette a bennem élő képeskönyvet. Az egész olyan volt, mint egy időutazás. New Yorkban a 19-ik században a többség protestáns volt, a katolikusok kisebbségben éltek. Aztán az ezernyolcszázas évek közepén megérkeztek az ír bevándorlók. Többszázezernyi éhes munkanélküli, akiknek igazából két dolog maradt az életükből: a nemzetiségük és a vallásuk. Azt hiszem, ez az időszak volt Amerika legnagyobb próbatétele a függetlenségi háború óta.
Említette, hogy szeptember 11-e jelentős hatással volt a munkájára. Érezni fogják ezt a nézők is?
Ha azt kérdezi, került-e ki jelenet a filmből_
Igen, ezt. Olvastam valahol, hogy szeptember 11-e miatt kidobott két jelenetet.
Ez nem igaz. Az viszont biztos, hogy szeptember 11-ét senki nem fogja elfelejteni, aki ebben a városban él. Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy az egész filmipar egy vásár: adott egy produktum, amit nekiállsz és eladsz a piacon, a végén lesz valami hasznod, aminek egy részéből megélsz, a másikat beforgatod egy következő alkotásba. Nos, ez nem egészen így van: a filmkészítés gondolkodásmód. Szeptember 11-e után máshová kerültek a hangsúlyok a filmben, és egy sereg dolognak megváltozott az üzenete. Thelmával legalább egy hónapot dolgoztunk azon, hogy újra a helyére kerüljön minden.
Most, hogy bemutatták a film 20 perces előzetesét, hogy érzi magát?
Köszönöm, jól, mint eddig is, de Weinstein szerintem még jobban. Cannes mindig nagy hatással van rám. Leginkább az a tehetség és tudás nyűgöz le, ami évente egyszer itt összpontosul, viszont teljesen elképeszt, hogy az embereknek mennyire nincs idejük beszélgetni, eszmét cserélni egymással. Mindenki rohan az üzlet után, mint a mérgezett egér, a gondolatok meg elvesznek valahol félúton. Amikor először voltam itt, az emberek még a filmekről beszélgettek, most pedig már csak bevételről. Ez nagy különbség.
Ön a rövidfilmes zsűri elnöke. Anélkül, hogy megnevezné, milyen alkotásnak adná a díjat?
Legyen gondolatébresztő, erőteljes, megrázó. Nagyon fontosnak tartom, hogy jó rövidfilmek készüljenek, hiszen egy nyolc-tíz perces alkotás gyakran sokkal erősebb hatást kelt, mint egy három-négy órás eposz. Szerencsére azt látom mindenütt, hogy világszerte felértékelődtek a rövidfilmek.