Mátrix, a világpremier előtt két nappal

Vajon Zion ugyanúgy a virtuális világ része, mint a Mátrix? Demagógabb lesz-e Morfeusz végül Csurka Istvánnál is? Rászánja magát Trinity egy korszerű arcplasztikára? Az abbéruha után milyen öltözetben repked Neo?

A kérdésekre jelenleg még csak a film alkotói tudják a választ, mivel a Mátrix-trilógia harmadik részét a világ minden pontján ugyanabban a percben kezdik vetíteni. Empatikus tervezőmunkára utal, hogy a bioélelmiszerektől fitt kaliforniai közönség már reggel hatkor szembesülhet az igazsággal. A közép-európai populáció viszont délután háromkor tudja meg, érdemes volt-e aznap felkelnie, vagy a gépek amúgy is elpusztítanak mindent.

Szerkesztőségünknek birtokába jutott a Mátrix legújabb fejezetének két részlete, amely választ adhat a kérdésre: jót vagy rosszat jelent Joel Silver producer kijelentése, miszerint a film "az emberiség véges tudásának és végtelenbe vetett hitének szintéziséről szól".

A felvételekből annyi rögtön kiderül, alaptalan a feltételezés, hogy a gépek és emberek hosszas eszmecserével tesznek pontot a vitás kérdésekre. Ezzel szemben szikrázó űrhajók kergetik egymást sötét alagutakban, illetve emberi irányítású robotok készülnek a nagy leszámolásra.

Ha Tarkovszkijt nem is említhetjük az előképek közt, a Mátrix - Forradalmak egyértelműen merít a filmes kánonból. A csatornában menekülő hajó jelenete félreérthetetlen tisztelgés a sci-fi klasszikusa, a Csillagok Háborúja előtt. A szereplők arckifejezése pontosan idézi a kamerába bámuló Han Solót, Kenobit és Leiát, amint a Millennium Falconnal mindhiába próbálnak hiperűrsebességre kapcsolni.

A végső küzdelem robotja pedig az Alien 2-ből ismeretes. Ott a főszereplőnő, Ripley a Gonosz Lény ellen küzd az eredetileg űráruházi polcrendszerek feltöltésére létrehozott eszközzel. Itt pedig - ügyes csavarral - a gépek ellen vetik be a modellt, amiből ráadásul nem csak egy, hanem sok van.

A rövid jelenetek sajnos homályban hagyják, hogy a Mátrix befejező része a vulgárbuddhizmus vagy Barátok köztösen kellemetlen párbeszédek segítségével oldja fel az ember-gép konfliktusát, de ezt a hiányt hamarosan megjelenő kritikánkkal pótoljuk.