Kiakadva

Voltaképp horror

Felütésként, már-már rutinszerűen, emlékezzünk meg a címről, amely valószínűleg többnapos monstre brainstorming eredményeként született, szinte sajnálom, hogy nem lehettem jelen. Mindenesetre kőkemény munka lehetett egy olyan címet kiagyalni, amit már a pénztárnál bemondani is ciki. Ehhez képest a film nem is olyan rossz, vagy legalábbis nem tudom.

A Horrorra akadva voltaképp horror-, azon belül is leginkább Sikoly-paródia, amelyben persze más is terítékre kerül, mint például a Közönséges bűnözők, vagy a Budweiser üvöltözős Wazzup! reklámja (a magyar feliratban ez utóbbit egyébként ,,gerappá"-nak sikerült fordítani).

Mert egyfelől megtekintésekor jól szórakoztam és jót nevettem a szellemes paródián, másfelől viszont még az életkedvem is elment a teljesen indokolatlan fingós-szottyogtatós poénoktól. Valahogy úgy tűnik nekem, hogy az ezredforduló amerikai vígjátékaiban szinte kötelezővá váltak a vérprimitív altesti tréfák, valahogy úgy, ahogy a nyolcvanas-kilencvenes években a fejekre eső kemény tárgyak, még régebben az arcba-torták számítottak nagyon viccesnek. Nekem tönkrevágja az egész filmet, ha az egyik jelenetben annak kell humorosnak hatnia, hogy a lányt a plafonhoz tapasztja a fiújából feltörő spermagejzír. Hát nem annak hat.

Pedig az efféle ,,poénok" nélkül a Horrorra akadva korrekt kis vígjáték lehetne, a Csupasz pisztoly első és második része között valahol.