Gumiszandálos Akhilleusz, digitalizált hexameter

Nincsenek istenek

Tekintse meg képeinket!

Az olimposziak hiányát még könnyen meg tudják emészteni a nézők, hiszen attól lesz élvezhető egy poros irodalmi alapanyag, ha bátran nyúlnak hozzá. De így a filmben temérdek dolog indokolatlan marad, többek között mindjárt a gyáva Párisz vakmerő lányrablása, ami elindítja az eseményeket. És ez még csak az első változtatás.

Hollywoodnak túl modern az Iliász

Az Iliász a hellén-trójai háború kilencedik évében kezdődik, ötvenegy napig tart, és - ami nem gyakori Hollywoodban - a háború vége előtt befejeződik. A Trója című filmben a háború tíz évét leadtak az elejétől a vége felé haladva - két hétbe sűrítve az eseményeket: ahogy Párisz, a szép trójai herceg elrabolja Helenét (Diane Krueger), a szőke Meneláosz király feleségét, és a trójai várba viszi, majd bátyja, Hektór herceg (Eric Bana) háta mögött élvezi a védelmet. A hellén szövetség persze egyesült erővel támad, élükön a szövetség királyával Agamemnónnal (Brian Cox) és legvitézebb királlyal Akhilleusszal (Brad Pitt), majd két hétig csatáznak.

Digitalizált hexameter

A Ben Hur-szerű jelmezekben és gumiszandálokban díszelgő trójai és hellén harcosok seregszemléivel csodát tett a digitális animáció, amivel több tucat oldalnyi unalmas leíró hexameter alakult látványos jelenetté. Ahogy pedig a tíz éves történetet két hétben összesűrítették, úgy gyorsultak fel a csatajelenetek: a Ryan közlegény megmentését idéző frenetikus görög partraszállás, és a Gyűrűk urát leiskolázó - Eric Bana elmondása szerint - "izomfájdító" párviadalok.

Happy end az eposzban

Klikk a képre!

Az Iliász hollywoodiasításának legjellemzőbb momentuma a happy end mellett, hogy a középpontban álló "Akhilleusz haragjának" szálát kiegészítették egy nézőcsalogató szerelmi vonallal. Mikor Akhilleusz és a trójai zsákmány Briszéisz együtt alszik, az egyetlen korhű és - nem utolsósorban - hatásos elem Brad Pitt dávidszobor-szerűre gyúrt felsőteste.

Vitéz Petersen a hadvezér

Wolfgang Petersen, a rendező hadvezérként irányította a munkát hatalmas díszletek között Londonban, Máltán és Mexikóban, viszont nem mindig volt ideje figyelni a színészek munkájára, így a remek karakterek nem mindig jönnek át a vásznon. Brad Pitten nemegyszer látszik, hogy rászóltak: nézzen mérgesen, a csábító Orlando Bloomnak pedig olykor erőltetetten remeg a szája. A színészek többsége jó volt, köztük különösen a sok év után Primaosz királyként visszatért Peter O'Toole.

Ha nem az Iliászt veszi kézbe először a rendező, hanem az Odüsszeiát, a sok időugrás miatt valószínűleg továbbpasszolta volna egy függetlenfilmes cégnek. De most, hogy anyagilag bevált a Trója-mondakör, előfordulhat, hogy folytatásként Odüszeusszal utazunk az Égei-tengeren. És eljöhet még az az idő is, mikor Petersen bánni fogja, hogy Agamemnónt a filmjében kivégezték a háború végén, mert miért áll bosszút Oresztész a harmadik részben, ha nem az anyja ölte meg Agamemnónt a fürdőszobában?