További Petanic cikkek
Nagy türelmetlenség nem volt Gergelyugornyán, ugyanis a PET-Kupa nem a sebességről szól. Az indexes brigád felfogása szerint legalábbis biztosan nem, de a szervezők sem ezt tartják a hajóverseny lényegének. A műanyagpalackokkal erősen szennyezett folyón tavaly tartották meg az első versenyt, amely valójában környezettudatosságra nevelő performance és tényleges szemétszedés keveréke egy kiadós tiszai vízitúrával.
A tavalyi, első kupán még csak három hajó indult, a mozgalom azonban láthatóan terebélyesedett: idén már hat társaság állt neki olyan vízi közlekedésre alkalmas eszközt barkácsolni, amely eleget téve a szabályoknak, alkalmas arra, hogy 100 folyamkilométert megtegyen.
A várakozás alatt a vízen lebegett a Csak a PET nevű egyszemélyes csodakajak, amely kizárólag egyetlen fajta ásványvizes palack felhasználásával készült. Az egymásba illesztett flakonokat felszeletelt flakonok műanyagcsíkjaival kötötték össze, így átlátszó és nagyon könnyű csónak született. Ezt a kajakot díjazták a szervezők a legjobb dizájnnak járó 10 műanyagkupakos elismeréssel.
Az Index hajója, amely végül a harmadik díjat vitte el, a kajakkal teljesen ellentétes felfogásban készült. Amikor összeállt, kiderült róla, hogy egy tekintélyt parancsoló teherhajó került ki Balázs és Pista keze alól.
Az indexesek az utolsó és az utolsó utáni csavarokat vasárnap 16 óra helyett hétfő délelőtt 11 órakor illesztették a helyükre. Két nap alatt térdek horzsolódtak, ujjak sebesedtek, ingerült tervezői viták zajlottak, de végül egy stabil, jól kormányozható és jól kinéző katamaránt rakott vízre az a szerencsés 18 ember, aki ott volt a környéken, amikor elkészült a Petanic.
Itt nézheti meg a hajónk vízre bocsájtását:
Saját hajót gyártani kiváló érzés. Balázst el is ragadta a hév: kellett az idő, hogy az A-formájú árbóc és az orrészen található hálós napozódekk összeálljon. Több segítségre volt szükség, mint azt előre láttuk: vasárnap délután a családtagok is beszálltak, és a szerkesztőség több tagja csatlakozott az építőkhöz. Így, mivel a szomszédos diszkók vasárnap éjjel már nem üzemeltek, csak a flexelés, csavarozás és fúrás hangja töltötte be a környéket.
A Petanic-ot körülbelül ötszáz szódabikarbónával és ecettel felfújt flakon tartja a felszínen.
Az igazi döbbenet az, hogy a PET-palackok nem csak rettenetes szóviccekkel szennyezik a környezetet. A Petanic ötszáz flakonja és az összes többi hajón felhasznált sokezer flakon ugyanis mind-mind a folyóból és a folyópartról került a hajóépítésnek helyet adó ugornyai kempingbe alapanyagként. Az ártéri, cölöpökre épített területen jól tudják, hogy áradáskor mennyi szemetet hoz a víz. És a szemét nagy része műanyag. A résztvevők, ha nem fáradtak ki teljesen a hajóépítésben, a folyón szembesülhetnek azzal, hogy a part menti kis öblökben és a belógó fák között százával gyűlnek össze a főként Ukrajnából származó palackok.
Az PET-kupa első napi, néhány órás csorgása alatt a résztvevők egy kisteherautónyi kupacot szedtek össze a palackokból.
A PET-hajózás és a szemétszedés azonban nem veszélytelen tevékenység. A hajók indulását komoly hatósági szemle előzte meg. A vízi rendészet megnyugvással vette tudomásul, hogy a négy felnőttel és két gyerekkel útnak induló Petanic masszív és biztonságos monstrum, viszont mint kiderült, nem annyira alkalmas arra, hogy a folyó sodrásában a nehezen megközelíthető helyekről kibányássza a szemetet. Elvileg erre a könnyebben forduló, kisebb hajók jóbban használhatóak, mégis majdnem ebből lett a baj.
A PET-e nevű kétszemélyes egység rögtön a második szemétszedési manőverekor olyan mély léket kapott, hogy az alkotója és gyermeke kénytelen volt feladni a versenyt. A PET-e legénységét a vízimentőknek kellett kimenteniük, és végül mindkettejüket az indexes teherhajó vette fel a fedélzetére. A nagy tanulság pedig az, hogy a műanyagpalackokból eszkábált járművekkel csak a legnagyobb óvatossággal lehet vízbe benyúló fák közelébe menni.
Rovataink a Facebookon