Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Heves vitákkal és tiltakozásokkal kezdődött meg Norvégiában a Hamsun-ünnepségsorozat a Nobel-díjas író születésének 150-ik évfordulóján csütörtökön. Az ünnepségsorozatot Szonja, V. Harald király felesége nyitotta meg. Az ellenérzéseknek az az oka, hogy a modern irodalom atyjának tartott norvég író, aki 1920-ban kapott irodalmi Nobel-díjat, nyíltan náciszimpatizáns volt a második világháborúban. Amikor a német hadsereg lerohanta az országot, Norvégiában egy bábkormány került hatalomra a norvég nemzetiszocialisák vezetőjével, a háború után kivégzett Vidkun Quisling-gel az élén.
Hamsun, aki az általa gyűlölt brit imperialisták és a nem kevésbé gyűlölt szovjet rendszer hatékony ellenfelét látta a III. Birodalomban, 1943-ban találkozott Berlinben Joseph Göbbelsszel, a nácik propagandaminiszterével, akinek később elküldte ajándékba a Nobel-medálját. A már 80-as éveiben járó Hamsun később ismét Berlinbe repült, és találkozott Hitlerrel is. Állítólag ezen a megbeszélésen panaszkodott arra, hogy a németek kifosztják a norvégokat, és ez úgymond rosszat tesz a birodalomnak. Hitler 1945-ös öngyilkossága után Hamsun a vezető norvég újságban megjelentetett egy nekrológot, amelyben az "emberiség harcosának" nevezte a Führert.
A második világháború után a feldühödött tömegek az utcán égették el Hamsun könyveit. Az írót először házi őrizetbe helyezték. Ekkor nyilatkozatot tett közzé, amelyben tagadta, hogy aktívan politizált volna, vagy tagja lett volna a norvég nemzetiszocialista pártnak, azt viszont elismerte, hogy kapcsolata volt a párttal és a megszálló erőkkel. Az ekkor már 87 éves írót végül nem állították bíróság elé hazaárulás vádjával, viszont több hónapra egy pszichiátriai intézetbe került. Megrokkant egészségi állapota miatt 1946. február 5-én kiengedték. Hamsun hat évvel később, 1952. februárjában halt meg 93 éves korában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
