Rohadnak a lakások a rehabilitációtól

Belvárosi rohabilitáció

2009.04.16. 16:18 Módosítva: 2010.03.12. 16:28
Manapság rendkívül népszerű Budapesten, hogy régi házak tetőtereit potom pénzért eladják egy építési vállalkozónak azzal a feltétellel, hogy cserébe átvállalja a ház tatarozásának költségeit. Ez sokszor a nehéz anyagi helyzetű lakóközösségek egyetlen lehetősége arra, hogy a házukat felújítassák, hiszen a lakók maguktól nem tudnák összeszedni a renoválásához szükséges pénzt. Azt viszont ezután sem tudják befolyásolni, hogy a munkákat el is végezzék, vagy megtérítsék esetleges káraikat.

Építőcégek tucatjai látnak üzleti lehetőséget régi belvárosi házak tetőtereinek beépítésében, hiszen a felújítás ígéretéért cserébe általában jóval a piaci négyzetméterár alatt szerzik meg ezeket a tetőtereket, és emelt áron adják el őket.

Az építkezések a busás hasznot váró cégek munkamorálja, hozzá nem értése vagy anyagi gondjai miatt gyakran elhúzódnak, és ezzel a házak állagát jelentősen rontják. A lakóközösségek rendszerint naivan mennek bele az ilyen ráépítésekbe, nem kötnek olyan szerződést, amely az építkezés alatt keletkezett káraik fedezésére rá tudná bírni az építőt, és míg az megtömi a zsebét, a régi lakók hoppon maradnak.

Belvárosi rohabilitáció

Abban a Rippl Rónai utcai házban sem úgy alakult a tetőtér-beépítéssel egybekötött felújítási projekt, ahova kameránkkal ellátogattunk. Itt a tetőtér-beépítésekre szakosodott Pallas Invest Épületfejlesztő Kft. gyakorlatilag tönkretette az egész felső emeletet, mert a ráépítéskor nem szigetelték megfelelően az új tetőszintet, és télen az összes lakás beázott, ráadásul az építkezés félkész állapotban hónapok óta áll.

Az építő ugyan eleinte buzgón vette fel a jegyzőkönyveket a károkról, és a kiköltöztetett lakóknak elméletileg fizette is az albérletüket, de aztán az is elmaradt, a károkat pedig nem térítették meg megfelelően.

Az egyik lakónak például idén hónapokig nem utalták albérlete költségeit, pedig siralmas állapotban lévő Rippl Rónai utcai lakásának is fizetnie kellett a téli gázszámláit, hogy a falak kiszáradjanak, illetve ne rohadjanak szét teljesen. Az építők ugyan felajánlották, hogy gipszkartonnal és újrafestéssel penészmentesítik a lakását, de ez a módszer nem garantálja, hogy nem fog újra bepenészedni.

Az átázott lakások nagy részét itt már helyrehozták ezzel a tessék-lássék megoldással, de mivel az építkezést azóta sem folytatják, bármikor beázhat újra. Egy igazságügyi szakértői vélemény szerint a felső szinten lévő lakásoknál ennek azért is megvan az esélye, mert az új lakások nincsenek szigetelve, néhány fölött ráadásul tetőkert lesz.

Gázos

Ebben a házban, ha esik az eső a mennyezeti lámpából csöpög a víz, az átázott lakásokban penészszag terjeng, a parkettába befolyik a víz, a faajtón lyuk tátong. A szellőzőnyílást kiszedték az egyik lakásban, azóta ott fészkel egy galamb, már költött is. Mikor tavaly októberben a gázvezetékeket cserélték, az egész házban egy hónapig nem volt gáz.

A közös képviselőjüket alig tudják elérni, az építő céget pedig egyáltalán nem, ha kapnak is valami számot, az egy idő után már nem kapcsolható. A lakók és a Pallas Invest között kötött szerződésben az áll, hogy liftet kapnak, kívül-belül felújítják a házat, kicserélik a víz- és gázvezetékeket.

Az önkormányzat csak úgy járult hozzá a padlástér külön albetétté alakításához, hogy kötelezte a céget a felújítási munkák elvégzésére. Ezeket a munkákat nagyon lassan és botrányosan alacsony színvonalon végzik. Ha véletlenül a kárvallott lakóknak sikerül beszélniük valakivel az építő cégtől, azok mindent az alvállalkozóra fognak.

Tehetetlenek

Megoldás lehetne, ha perre mennének a károk megtérítésért, de a perköltséget (egy kétszobás lakásnál egymillió forint körüli összeg) nem mindenki tudja állni. Egy ügyvéd azt mondta nekik, hogy akkor tudnának fellépni a jogaikért, ha saját műszaki ellenőrt fogadnának, de ez körülbelül havi háromszázezer forintba kerülne. Ezt pedig a sok idősből és albérlőből álló lakóközösség nem tudja összeadni.

Ottjártunkkor már kezdett beköszönteni a tavasz, az első fecske, egy új építési vezető is megjelent, pedig négy hónapja nem járt ott senki. Az építési vezető (aki kameránk elől elbújt) feltűnése valószínűleg annak köszönhető, hogy a lakók panaszai eljutottak a hatodik kerületi önkormányzathoz, és az felszólította az építtetőt a saját és a szomszédos épület csapadékvíz-elvezetésének megfelelő megoldására.

A terézvárosi önkormányzat szerint is erősen kifogásolható volt a tetőtér-beépítés kivitelezésének minősége, és megkeresésünkre megígérték, építési osztályuk ellenőrzést fog tartani a helyszínen a közeljövőben.

Felelőtlen önkormányzat

Az önkormányzatnál bevetett gyakorlat a tetőtér értékesítése. 2003-ban Fürst György előterjesztésére igencsak kedvező áron eladta az azóta felszámolás alatt lévő Lányi Anita Építészstúdiónak hatvanöt ház tetőterét 175 millió forintért. Ez nagy üzletet jelentett annak, aki megkapta a tetőtereket, nagyjából kilencezer forintos négyzetméteráron, amiket aztán elkészültük után jobb helyeken (pl. az Andrássy úton) egymillió forintos négyzetméteráron árulnak, de még a Rippl Rónai utcában is négyszázezer felett van az ár.

Fürst György 2006-ban átmentette magát az önkormányzattól a Centrum Parkoló Zrt.-be vezérigazgatónak, helyette Hatvani Csaba alpolgármesterrel kellett az ügyben konzultálni. Sajtósán keresztül hárította az önkormányzat felelősségét, mondván, a hatodik kerület olyan megkötéssel adta el a tetőtereket, hogy a vevő majd felújítja őket, így mindenki jól jár. Merthogy az elidegenítési keretszerződésben a vevő többek közt vállalta a ház tatarozását, a homlokzat, a közös tulajdonú terek, a nyílászárók, a csapadékvízrendszerek, az elektromos és a csővezetéki hálózat felújítását.

A riportunkban szereplő Rippl Rónai utcai ház tetőterét ugyan nem az említett 2003-mas csomagban idegenítette el az önkormányzat, hanem két évvel később. A szerződést szintén Fürst György írta alá, ugyanazokkal a feltételekkel. Akkor már nem a Lányi Stúdiónak, hanem az ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartozó a Pallas Invest Kft.-nek.

A korábban a Lányi stúdió által megszerzett tetőtereket is kiszervezték már a felszámolás alatt álló cégből. A jogtulajdonos a Gilard Kft. lett, ennek tagja a Lányi stúdiót is bejegyző Galambos Imre.

Az építőket érdemben nem sikerült megszólaltatni. Egyik kollégájukkal beszéltünk, aki elmondta: tud róla, hogy az említett házban gondok vannak, de az ilyen problémás esetek szerinte mindennaposak, a lakók túlreagálják a dolgot, hiszen nekik az életükről van szó, az építőnek pedig csak egy rutineljárásról. Megerősítette azért, hogy a lakóknak igazuk van, az építkezésnek nem ott kéne tartania, ahol most tart, de a csúszást az alvállalkozó-váltásra fogta.

Belülről haladnak kifelé

Az önkormányzattól kapott listából felkerestünk néhány címet azokból a házakból, amelyeket a Lányi Stúdiónak értékesítettek csomagban. Azt tapasztaltuk, hogy a frekventáltabb részeken (pl. az Andrássy úton) még jobban haladnak az építkezésekkel, jobban odafigyelnek a drágábban értékesíthető tetőterekre, de még ezeken a helyeken sem folynak tökéletesen a munkálatok, és rendszeresek a csúszások.

Volt, ahol a lakók beszámolói szerint a műemléki felújítás nem műemléki minőségűre sikeredett, a százéves liftet itt olyan ígérettel cserélték ki egy csúnya fémliftre, hogy többen beférnek majd. A lakók szerint náluk még azért folytak viszonylag rendben a munkálatok, mert folyamatos harcot vívtak az építőkkel, akik még szerződést sem voltak hajlandóak kötni a régi lakókkal arról, hogy a felújítás mit foglal magába. Minden kérésünket úgymond „jófejségből” teljesítették. A lakók azt is sérelmezték, hogy az önkormányzat nem is értesítette őket arról, hogy felújítás lesz, csak akkor tudták meg, mikor megjelentek a munkások.

Szondi utcai nihil

A hatodik kerület külsőbb részein, mint például a Szondi utca külső, lepukkant részében viszont az ugyanabban a 2003-as csomagban eladott házakban még el sem kezdték a munkálatokat. Az egyik ilyen kétszintes gangos ház lakói elmondták, azt ígértek nekik még évekkel ezelőtt, hogy majd felújítás lesz, de azóta sem történt semmi.

Az egyik lakó ottjártunkkor már saját pénzéből tatarozta a lakásrészét, nem reménykedett tovább. A Szondi utcában kicsit közelebb a körúthoz annyival jobb a helyzet, hogy ott két éve tárgyalnak a felújításról. „Persze azóta sincs semmi” – mondta el egy lakó a kaputelefonba.

Fedezet

Jártunk az Andrássy út 6.-ban is, ahol az említett csomagban került eladásra két albetét: összesen 760, milliókat érő négyzetmétert. Bár az eladás feltétele a felújítás volt, a helyszínen semmiféle munka nem folyt. Mint később a cégadatokból kiderült, ez a tulajdon hitelfedezékként szolgálhat, mert ezen a címen jegyezték be az Andrássy 6. Ingatlanforgalmazó, -kezelő és Szolgátató Kft. nevű céget, melynek zálogjogosultja a HYPO Alpe-Adria Leasing.

Az általunk megkérdezett ingatlanszakértő jogász szerint az építkező csak a közös tulajdon tiszteletben tartásával végezheti munkálatait. Az ilyen ügyeket szerinte az önkormányzat hihetetlen nemtörődömséggel és felelőtlenséggel kezeli. Az ilyen esetekben a gyakorlatban a kár fedezetének előteremtése szokott gondot okozni, hiszen általában a tetőtereken más jelzálog van bejegyezve, ami felemészti a fedezetet a kártérítési igény elől. Jogászok azt javasolják azoknak, akik hasonló módon szeretnék finanszírozni házuk tatarozását, hogy a szerződésben az építő mindenképpen vállaljon személyes felelősséget a károkért.