Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMVissza akarják kapni az osztrák államtól Jan Vermeer híres festményét, A művész műtermében című alkotást a régi tulajdonosok. A képet egykor Hitler vásárolta meg a családtól.
A XVII. századi nagy holland festő alkotása az 1800-as évek eleje óta a Czernin család tulajdonában volt, mígnem 1940-ben Jaromir Czernin eladta a képet Adolf Hitlernek. A család állítása szerint kényszer hatására jött létre az üzlet, ráadásul jóval áron alul.
A Der Standard című osztrák napilap szombati számában arról számolt be, hogy Jaromir Czernin örökösei visszakérik a világhírű alkotást az osztrák államtól. A család egy augusztus 31-én kelt levélben értesítette az illetékeseket igényéről, s most a választ várják.
Vermeer egyik legfontosabb műve
A bécsi szépművészeti múzeumban (Kunsthistorisches Museum) őrzött kép Jan Vermeer (1632-1675) kései mesterműve, a festő életművének egyik legfontosabb és leghíresebb darabja. A Műterem, illetve A festészet allegóriája címen is ismert alkotást Vermeer művészi hagyatékának is tekintik, amelyben a festészetről alkotott nézeteit összegezte.
A Czernin család nem először fordult visszaszolgáltatási igényével az államhoz. Az előző eljárás 1960-ban az alkotmánybíróság elutasító ítéletével zárult, most azonban egy szakértő, Michael Wladika kutatásaira alapozva új érveket sorakoztattak fel amellett, hogy Jaromir Czernin kényszer alatt adta el Hitlernek a képet.
Kényszer hatására
Czernin Kurt Schuschniggnak, a békeidők később börtönbe, majd koncentrációs táborba zárt utolsó osztrák kancellárának a sógorként politikailag kényes helyzetben volt. Felesége, Alix Mey zsidó származása miatt ugyanolyan üldözésnek volt kitéve, mint a zsidók. Viselnie kellett a megkülönböztető sárga csillagot, s csak azért nem került koncentrációs táborba, mert Hitler megszerezte az áhított képet - mondta a lapnak az örökösök ügyvédje, Andreas Theiss. A diktátor a festményt a tervezett Führermuseum gyűjteményébe szánta, amelyet Linzben hoztak volna létre.
Jaromir Czerninre nyomás nehezedett, hiszen Hitler már 1935-ben kijelentette: "akarom ezt a Vermeert". Ennek ellenére 1938-ban megpróbálta másnak, Andrew Mellon amerikai politikusnak eladni a képet. Meg is állapodott Mellonnal egymillió aranydollár értékű vételárban, de a náci német csapatok ausztriai bevonulása megakadályozta az üzlet nyélbe ütését. Ráadásul Hitler a kért kétmillió birodalmi márkának csak mintegy a felét adta a képért - mondta Theiss.
A második világháború után, a Hitler ellen halála után meghozott népbírósági ítélet alapján az osztrák államé lett a kép, a diktátor egyetlen ausztriai vagyontárgya. Ma a Kunsthistorisches Museumban található, ahol a festménygyűjtemény ékeként tekintenek rá.
A Czernin család egyelőre nem döntött arról, hogy mi lesz a kép sorsa, ha visszakapják.