Zavartalanul épül a lakókat elfalazó hotel

Az újságírás öncélúságát is mutatja, hogy noha a bérház udvarába épített szállodáról megírtuk, hogy többemeletnyi lakást fosztott meg a napfénytől, az udvart a lakók tudta nélkül minősítették át beépíthető légudvarrá, a hotel nagyobb lett a megengedettnél, és az ügyészség vizsgálódik az ügyben, a Bohém építése lassan befejezéséhez közeledik. Az illegálisan lebontott homlokzatot már újjáépítették, és girlandokkal ékesítették, a lakók ablakaitól két méterre felhúzott tűzfalat befestették, a tetőre felkerültek a gépészeti berendezések. Szy Sándor vállalkozó végzi a dolgát. Semmi sem lett ugyanakkor azokból az ígéretekből, amelyet az ötödik kerületi önkormányzat tett.

Se kémény, se cserelakás

Májusi cikkünkben Puskás András alpolgármester még azt nyilatkozta, hogy a káros hatások elkerülésére az önkormányzat kéményt épít a lakóknak. Amikor ugyanis a ház előtt még hivatalosan udvar volt, gázkonvektorokat szereltek a lakásokba, az udvarra nyíló elvezetővel. Az udvar leszűkítésével az égéstermékek megrekedhetnek a lakások előtt, és ez egészségi problémákat okozhat.

A kéményépítéshez fél év alatt sem fogtak hozzá. Az önkormányzat azt nyilatkozta, hogy a vagyonkezelő hibájából. Felmérték ugyan a helyzetet, de mivel állítólag egyes lakók nem írták alá a hozzájárulást a kéményépítéshez, a munka leállt. Hogy lettek volna ellenszegülő lakók, azt a helyiek tagadták, de az önkormányzat sajtósa szerint ez mindegy is, a kerületi vagyonkezelőnek mindenképpen megoldást kell találnia.

Ezért most határozott utasítást fognak adni az ügy kezelésére. Az újabb ígéret tehát november közepén hangzott el.

Az önkormányzat ígéretei közül ellentmondásos a cserelakások ügye is. Az ötödik kerület csereingatlant ajánlott fel azoknak, akik lakásában minden ablak a befalazott udvarra néz. Öt ilyen van, mondta el az önkormányzat sajtósa, az egyik tulajdonos már talált magának csereingatlant.

Egy másik lakó viszont azt állította, hogy a felajánlott ingatlanok elfogadhatatlanul rossz állapotban voltak. A többiek még nem nyilatkoztak.

Tudni való azonban, hogy akkor sincs happy end, ha mind az öt érintett helyzete rendeződik. Sok lakásnak ugyan nyílik néhány ablaka a másik udvarra is, de ettől adott esetben a szoba éppen az örök homályba borított udvarra néz. Ezek a lakók nem reménykedhetnek segítségben: ingatlanjuk értéke a töredékére esett, nem menekülhetnek.

Célegyenesben

Közben a Bohém Szálloda már beadta a kérvényt a használatba vételi engedélyre. Ha megkapja, nem lesz visszaút, a szálló megnyílik, a Molnár és Havas utcai házak lakóinak meg kell szokniuk, hogy kriptában élnek.

Az önkormányzat kérdésünkre most kemény hangot ütött meg. Ha a vállalkozó nem csatolja a lakókkal kötött, a szálló működését jóváhagyó megállapodásokat, nem adják meg a működtetéshez szükséges utolsó engedélyt, mondta az ötödik kerület sajtóreferense, Puka Zsófia.

Az önkormányzat a törvényben rögzített ideig vár, és ha nem érkeznek meg a hozzájárulások, elutasítja a kérvényt, szólnak a tervek.

De az elutasítás nem jelenti azt, hogy a hotelben a hideg szél fog papírzacskókat kergetni az idők végezetéig. A vállalkozó az önkormányzat felettes szervénél, a Közigazgatási Hivatalnál fellebbezhet, és az is megadhatja a szükséges engedélyt.

Az ötödik kerület ígérhet bármit, a jogszabályokhoz kell alkalmazkodnia. Ezek kimondják, hogy ha az építési engedély megvan, és az építkezés nem tért el jelentősen a tervektől, akkor meg kell adniuk a használatba vételi engedélyt is.

Így az ötödik kerület ígérete egyelőre ugyanúgy a sajtó átmeneti megnyugtatását szolgálja, mint a lakók elköltöztetése vagy a kéményépítés.

Mindenki a lakók ellen

Az ügy tisztázásában fontos lehet az ügyészség döntése. A Fővárosi Főügyészségnél még májusban tett feljelentést az önkormányzat. Döntés máig nem született.

Skoda Gabriella szóvivő kijelentette: „A vizsgálat folyamatban van.” Mivel az ügyészség „hatalmas mennyiségű” szakmai dokumentációt kapott az önkormányzattól, a lakóktól és a vállalkozótól is, egyelőre azok feldolgozása zajlik.

A szóvivő felhívta a figyelmünket arra, hogy a hivatal csakis azt tudja eldönteni, jogszerűen adták-e meg az építési engedélyt.

Felvetésünkre, hogy mivel a használatba vételi engedély iránti kérelmet is beadták már, hamarosan okafogyottá válhat bármilyen döntés, Skoda azt válaszolta, hogy az önkormányzatnak joga van ezt a körülményt figyelembe venni az engedély elbírálásakor.

Kérdéses, persze, hogy milyen következményekkel jár, ha az ügyészség történetesen elmarasztaló határozatot hoz. Ha érdemi hibát találnak, az ügyet visszautalják az önkormányzathoz. Ebben az esetben nekik kell olyan lépéseket tenniük, amelyek a törvényes állapot helyreállítását szolgálják.

Éppen ez ad okot aggodalomra. Hiszen ha az építési engedéllyel van gond, akkor már nem a szálloda tulajdonosa, hanem az önkormányzat építési osztálya a hibás. A kérdés az lesz, miért és hogyan adhatott engedélyt egy szabályokat áthágó tervre Nagy Szabolcs osztályvezető.

Ezek után az önkormányzat feladata lesz, hogy a lakók mellett kárpótolja a vállalkozót is, aki több milliárd forintért épített szállodát, annak tudatában, hogy rendelkezik a szükséges engedélyekkel.

A fenti konstrukció ismeretében érthetővé válik, miért épül tovább rendületlenül a szálloda. A vállalkozónak és az ötödik kerületnek is az az érdeke, hogy a megkapja az engedélyeket, és mielőbb beköltözhessenek a romantikus budapesti hangulatot kereső szállóvendégek.