Válság vagy cenzúra a Kortárs Művészeti Intézetben?

Kiállítóhelyük megszűnésétől tartanak a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet vezetői, a város ugyanis váratlanul felére csökkentette a támogatásukat. Az, hogy az önkormányzat az év első felére biztosítja a működési költségeket, már hosszas diplomáciai hadműveletük eredménye.

A magyar és nemzetközi kortárs képzőművészettel foglalkozó intézet január közepén ugyanis még azt olvasta a helyi lapban, hogy a város egyáltalán nem tudja tovább finanszírozni működésüket. Hivatalos értesítés híján kuratóriumuk levélben és személyesen is megkereste a város vezetőit, amelynek köszönhetően az önkormányzat álláspontja puhult, és a közelmúlt döntése szerint fél évig még finanszírozzák a kiállítóhelyet.

Így az eredeti 28 millió helyett most 14 millió forint áll a rendelkezésükre, amelyet az intézmény működési költségeire, közüzemi díjakra, bérekre fordítanak.

Szoboszlai János művészeti vezető szerint ez nem megoldás, mivel programjaikat pályázati pénzekből rendezik. Bizonytalan működésű intézménynek azonban nem fognak támogatást megszavazni, így már középtávon ellehetetlenülhetnek.

„Hétszáz millió forintot vont el a kormány a várostól” – indokolta a döntést a város kulturális bizottságának elnöke. Gombos István szerint a nehéz helyzet kényszerítette a várost arra, hogy a kulturális intézményeken is spóroljon.

„Nem akarjuk bezárni semelyik kulturális intézményünket, ezért biztosítunk pénzt az első félévre. Azzal a reménnyel, hogy a második félévben sem kell majd bezárni” – mondta Gombos.

Dunaújváros városállam

A Kortárs Művészeti Intézet működését ismerők, az ott kiállítók némelyike ugyanakkor meg van győződve arról, hogy az intézmény ellehetetlenítése mögött nem gazdasági indokok állnak. A szakmai pletykák szerint az önkormányzatnak kellemetlen volt az általuk renitensnek tűnő intézet működése.

Az intézet októberben, a nyomás hatására leállította például egy horvát művésznő akcióját, számolt be a Tranzit. Andreja Kuluncic szórólapokat osztott volna a városban arról értesítve a polgárokat, hogy Dunaújváros egy EU-pályázat eredményeképpen januártól városállamként működhet. Ehhez a lakosoktól csak annyira van szükség, hogy hangot adjanak annak, milyen legyen, hogyan működjön ez a városállam. A civil hangok felerősítését, a helyiek megmozgatását szorgalmazó projekt nem nyerte el a városvezetés tetszését, állítja a cikkszerző, és néhány forrásunk. Szerintük burkoltan figyelmeztették az intézetet, hogy vagy lefújják az eseményt, vagy megvonják a támogatásukat.

Gondok voltak Sugár János munkájával, a már sok helyszínen felállított, közúti táblának látszó, de elnézést felirattal ellátott művel is.

Az egyik alpolgármester jelezte, hogy szerinte sértheti az embereket az, hogy a köztéren felállított táblán szlovákul is szerepel a szöveg. A már addigra felállított művet azonban nem kellett eltávolítani.

Rákérdeztünk az esetekre a kulturális bizottság elnökénél, aki elmondta, hogy az önkormányzat nem a nyomásgyakorlás eszközeként felezte meg a támogatást. „Néhány kiállítással kapcsolatban nemtetszésüket fogalmazhatták meg egyesek, de ennek nincs köze a támogatáshoz.”

Indoklásul Gombos István megjegyezte, a Munkás Művelődési Központ támogatását ugyanígy megfelezték, pedig ott nem voltak hasonló problémák.

Az intézet időközben támogatói oldalt indított, amelyet cikkünk megjelenéséig 931-en írtak alá, köztük Baán László a Szépművészeti múzeum, Bencsik Barnabás a Ludwig, és Petrányi Zsolt a Műcsarnok igazgatója.