Kocsis Zoltán Bartók-kiadása 180 milliót kap, Fischer Iván lemond

2006.07.21. 11:11
Lemondott Bartók Béla-emlékbizottsági tagságáról Fischer Iván, szerinte ugyanis ott "az egyetlen kitapintható tevékenység zenei érdekcsoportok állami pénzekhez juttatása". Leginkább azt kifogásolja, hogy a 180 milliós támogatással készülő Bartók-összkiadás egyetlen előadó, Kocsis Zoltán karmesteri-zongorista-kamarazenészi főszereplése köré epül fel.

Lemondott Bartók Béla-emlékbizottsági tagságáról Fischer Iván; a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója levélben közölte döntését Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a testület elnökével.

"Elvek is vannak a világon" - összegezte indokait az MTI-nek a zeneigazgató, akinek a levele pénteken teljes terjedelmében megjelent az Élet és Irodalom című hetilapban. Mint hozzátette, már nem tud azonosulni azzal, ami történik.

Fischer Iván tapasztalata szerint a bizottságban "semmiféle munka nem folyik Bartók zenéjével kapcsolatban, az egyetlen kitapintható tevékenység zenei érdekcsoportok állami pénzekhez juttatása".

Nem kapott választ

A Bartók Béla Emlékbizottság 2005. december 6-án tartotta alakuló ülését a kormányfő elnökletével Budapesten. A testület a zeneszerző születésének 125. évfordulója alkalmából meghirdetett eseménysorozat előkészítésére jött létre.

Fischer Iván a miniszterelnöknek írt, július 13-án kelt levelében kiemelte, hogy annak idején nagy örömmel vállalta a felkérést. Az alakuló ülésen, ahol megfogalmazta súlyos aggályait az eléjük tett dokumentum tartalmával kapcsolatban, ígéretet kapott arra, hogy az csak munkaanyag, amihez a bizottság tagjai hozzászólhatnak, fűzte hozzá, megjegyezve: javaslatait hónapokkal ezelőtt elküldte, de azokra választ máig nem kapott.

Csak Kocsis cédéje kap pénzt

A zeneigazgató felidézte, hogy az ülésen az egyik legnagyobb vitát kiváltó pont a tervezett Bartók cd-összkiadás volt. Megfogalmazása szerint nehezen vitatható: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) "egész pályázati eljárása tulajdonképpen azt a célt szolgálta, hogy 180 millió forintos támogatáshoz juttassa a Summa Artiumot és a Hungarotont".

Mint írta, a Hungaroton-összkiadás "nyíltan vállalja, hogy azt egyetlen előadó, Kocsis Zoltán karmesteri-zongorista-kamarazenészi főszereplése köré építi fel", az NKA elnöke pedig már az alakuló ülés után bejelentette: a tervet 180 millió forinttal támogatni fogják.

Fischer Iván kiemelte, hogy több kollégájával közösen olyan alternatív pályázatot nyújtott be, amely számos előadóval, elsősorban a legszebb létező Bartók-felvételekből állította volna össze a lemezt; a beadványt az NKA Zenei Kollégiuma elutasította.

Károsnak tartja

A zeneigazgató sértőnek, félrevezetőnek és elfogadhatatlannak tartja a döntés indoklását, amely szerint "bár valóban sokfelé a világban születnek kiváló lemezfelvételek, azok sohasem helyettesíthetik, nem pótolhatják azt, hogy a magyar zene legjobbjai mit mondanak a XXI. század elején a bartóki életműről".

Mint írta, nem tiszte eldönteni, etikus-e, ha az NKA korábbi elnöke pályázik az NKA által kiírt állami támogatásra, a pályázat hatását azonban nagyon károsnak tartja. Véleménye szerint az NKA súlyosan megsértette a hazai előadók nagy részét és az esélyegyenlőség elvét; olyan helyzetet teremtett, amelyben a jelen előadó-generáció egyes tagjai ugyanazokat a Bartók-műveket támogatás nélkül, míg más tagjai hatalmas állami támogatással veszik lemezre.

Nem méltó

"Szeretném továbbra is, változatlan lelkesedéssel szolgálni Bartók ügyét a koncerttermekben és a stúdiókban. De tiltakoznom kell e Bartókhoz nem méltó történet ellen, amelytől véleményem szerint az emlékbizottságnak kezdettől fogva el kellett volna határolódnia" - fogalmazott lemondó levelében Fischer Iván.

A Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, az Amerikai Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető vendégkarmestere az MTI-nek úgy összegezte az eset tanulságait: "az államnak nem volna szabad beleszólni a művészek nemes versenyébe".

Fischer Iván kijelentette, hogy részéről lezártnak tekinti az ügyet. Arra a kérdésre, miért nem hozta nyilvánosságra döntését közvetlenül a levél megírása után, azt mondta: szerette volna, ha a szöveg először teljes egészében megjelenik, nem kivonatos formában válik nyilvánossá.