Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Pol cikkek
Két fotográfiával kapcsolatos esemény is kezdődött ma Budapesten. Egyrészt ma nyitotta kapuit a nagy múltú és nagy publicitással bíró XXVI. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Nemzeti Múzeumban (délután négykor lesz az ünnepélyes díjátadó és megnyitó) és ma kezdődött a mondhatni fű alatt, suttyomban, suttogó propagandával reklámozott Fotóporta - teljes anyakönyvi nevén: "Nemzetközi fotóművészeti portfolió konzultáció, konferencia és kiállítás sorozat".
Ez utóbbi, háromnapos, hat helyszínen zajló rendezvénnyel kapcsolatban az egyik fő szervezőtől, Telek Balázstól megtudtuk, hogy a Magyar Fotóművészek Szövetségének "utánpótlás-válogatottjaként" kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel már több mint harminc éve működő, Fiatalok Fotóműveszeti Stúdiója (FFS) az utóbbi időben jelentős vérfrissítésen ment keresztül. Az új vezetés, illetve az aktív fiatal (35 éven aluli) tagok hazánkban is megpróbálják rendszeressé tenni a külföldön már bevett szokásnak számító magas szintű szakmai konzultációkat, közös műhelymunkákat és úgy általában szeretnék a haza fotóséletet fellendíteni és bekapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe. Ennek lenne egyik eszköze a március 28-29-30-án zajló Fotóporta.
Nemzetközivé tenni a magyar fotót
A Balogh Rudolf-díjas fotográfus - aki egyben a szakmai konzultációknak helyt adó Artbázis művészeti vezetője is - elmondta, hogy a fesztiválszerű rendezvényük központi része a szombaton és vasárnap tartandó portfolió konzultáció, amire nyolc neves hazai és külföldi előadót hívtak meg, és aminek lényege, hogy a Fotóportára benevezett fiatal hazai fotográfusok hónuk alá csaphatják portfoliójukat és az általuk választott szakemberekkel leülhetnek beszélgetni. Körülbelül hatvanan jelentkeztek a szakmai programra, mindenki kap húsz-húsz percet, ami alatt a konzulensek áttekintik a fotós elhozott munkásságát és valamiféle konklúziót alakíthatnak ki közösen a művészi irányra és a jövőre vonatkozóan.
"A Fotóporta ingyenes és nyitott, bárki jelenkezhetett, akár idősebb fotósok is regisztrálhattak, vannak is 35 éven felüliek, akik eljönnek a hétvégi konferenciára. A szakmai programot nem mellesleg hat kiállítás övezi, ezeken az FFS körülbelül negyven tagja mutatja be fotóit a vizuális művészetek iránt érdeklődő nagyközönségnek. De a lényeg, hogy Magyarországon is meghonosodjék ez a fajta "portfolió-review", amilyenből a nagyvilágban rengeteg van, neves kortárs fotós fesztiválokon találkozhatnak, megismerhetik egymást az alkotók, a műértők és a támogatók, épülhetnek mindenki hasznára a kapcsolatok" - mondta Telek.
"A célunk az, hogy megismertessük a fiatal magyar fotográfusokat és a kortárs magyar fotóművészetet a külfölddel. Volt már korábban egy-két hasonló kezdeményezés, de részben az akkori belterjes hazai viszonyoknak köszönhetően meglehetősen visszhangtalan maradt. Reményeink szerint a most meghívott rangos előadók, kutatók és szakértők segítségével megkezdődhet a magyar fotó bekapcsolódása a nemzetközi vérkeringésbe, és bízunk abban, hogy sikerül beszédtémává tenni külföldön a magyar fényképészetet is, a jelenleg nagy elismertségnek és népszerűségnek örvendő cseh és szlovák fotográfiához hasonlatosan. Ez persze hosszú folyamat, de valahol el kell kezdeni. A decemberben megnyitott Artbázisban egyébként már tapasztalható némi mozgolódás, jó ideje tartanak az FFS-esek előadásokat, és örömmel tapasztaljuk, hogy vidéki egyetemekről, főiskolákról jönnek meghallgatni ezeket és a beszélgetéseken gyakran részt vesznek nagy öregek, neves magyar fotósművészek is."
Mindez azért is örvendetes, mint ahogy a hazai mozifilmes világban, úgy a fotósok közt is megfigyelhető némi - bár a filmesekéhez képest jóval kisebb és kevésbé kártékony - generációs feszültség, a generációkon belül pedig klikkesedés és féltékenykedés. Az egymással beszélőviszonyban nem nagyon lévő csoportok, alkotók Telek meglátása szerint a két véglet szerint vagy a nemzetközi trendeket és alkotói gyakorlatokat követik, vagy senkire és semmire sem figyelve járják a saját útjukat. "Mi azt szeretnénk elérni, hogy a hazai fotográfiában a hazai sajátosságok érvényesülhessenek, nemzetközi szinten is vállalható, önálló, organikus szellemi termékek szülessenek" - magyarázta Telek Balázs.
"Mert van magyar fotográfia, igenis vannak tehetséges magyar fotósok, csak nem tud munkásságuk megmutatkozni, a jelenlegi körülmények között pedig a külföldi megjelenésre kevés a lehetőség" - véli Telek. A szervezők a hétvégén előadást tartó, magyar portfoliókat tüzetesen vizslató konzulensektől azt várják, hogy a záró konferencián a kívülálló szemével értékelik a magyar helyzetet és hogy a novemberre tervezett Fotóportával rendszeressé válik ez a fajta külföldre is kimutató "recenzió".
Van, de nincs, nincs, pedig van
Sajnos ebben a bennfentességgel, belterjességgel küzdő kis országban nincs könnyű helyzetben a fotográfia. Egyrészt kevés az alkotókban a mozgatóerő, másrészt nincsenek lobbihelyzetben a kultúrpolitikában, a Nemzeti Kulturális Alap például 2007-ben a rendelkezésre álló négymilliárdból alig több százmillió forintot adott a hazai fotóművészet támogatására. (Ennél kevesebbet csak az építőművészet kapott.)
Kasza Gábor, az FFS titkára megerősítette, hogy nem volt egyszerű a mostani rendezvényt sem tető alá hozni. A CIB Bank mecenatúrája állta a fő költségek 30 százalékát és a Visegrad Fund (a visegrádi országok, azaz a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák kormányok közös alapítványa) tette hozzá a többit, így tudták a konzulensek utaztatását, elszállásolását, ellátását fedezni. A kiállításokra a képek nagyítását azonban már a szerzők vállalták, a kiállítóhelyek pedig ingyen bocsátották a rendezők rendelkezésére falaikat.
Mátray Péter, FFS-tag szintén megmutatja a hétvégén portfolióját a konzulenseknek. "Azért, hogy értő szemek által megmérettessék a munkám és hogy személyes kapcsolatokat tudjak kiépíteni velük és rajtuk keresztül. Ők ugyanis rálátnak a kortárs fotó külföldi kontextusára, a velük való kapcsolat esélyt jelenthet külföldi megjelenésekre. Eljön például Horst Klřver berlini kurátor, szakújságíró, aki 2006 óta működtet fotógalériát Berlinben, és nagyon lelkes, neki kifejezett szándéka, hogy befuttatja a közép-európai fotósokat. Mert a magyar fotó nem létezik. Legalábbis külföldről semmi nem látszik belőle. Miközben például nagyon fut a cseh fotó, a párizsi, New York-i aukciókon veszik a cseh fotósok képeit. Szóval külföldön is élővé kellene tenni a magyar fotográfiát és a meghívott szakembereken keresztül erre van és lesz lehetőség."
A fotókiállításokat és a szintén nyilvános és érdekesnek ígérkező konzultációs programsorozatot március 28-án 19 órakor Szamódy Zsolt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke nyitja meg az Artbázisban (VIII. Horánszky u. 25.). A zárókonferencia március 30-án este hétkor kezdődik, többek közöttt Vladimir Birgus a Sziléziai Egyetem Kreatív Fotográfiai Intézetének és a prágai Fotográfia Háza művészeti irányítótestületének vezetője, Baiba Tetere független lett kurátor tart bemutatót és vetítést a kortárs közép-kelet-európai fotóművészeti tendenciákról, alkotókról.
A Fotóporta apropóján az ArtBázisban (1), a Chili Bárban (2), a Fotocella Galériában (3), a Gödör Klubban (4), a Millenáris Kávézóban (5) és a Trafó kávézóban (6) lehet megnézni az FFS-tagok kiállított képeit.