Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Pol cikkek
Választ azonban sem az újság, sem a megszólaltatott illetékesek, Demszky Gábor és Schiffer János kulturális főpolgármester-helyettes nem tudtak adni, bár a főpolgármester lépéselőnyben van, mivel már hallott az ügyről. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a Guggenheim Múzumból több található a Földgolyón: az alapítvány az 1939-ben átadott első, New Yorki múzeuma után később Las Vegasban, Bilbaoban, Velencében és Berlinben nyitott újabb múzeumokat.
A Népszabadság szerint az esetlegesen Magyarországra érkező gyűjtemény számára a "magyar illetékesek" a Divatcsarnok Andrássy úti épületét ajánlották fel, amely 2001 óta a Kincstári Vagyoni Igazgatóság birtokában van.
Az Index megkérdezte az illetékeseket, hogy ki mit nem tud az ügyről: A Fővárosi Önkormányzat sajtóirodája részleteket, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtóosztálya az újságcikkhez képest újakat, a Miniszterelnöki Hivatal sajtósa pedig az üggyel megbízott munkatársakról nem tudott. A NKÖM szerint talán a New Yorkban tárgyaló Medgyessy Péter programján szerepelhet a kérdés, de lehet, hogy Görgey Gábor kulturális miniszter is tud az ügyről, ám ő interjúnk pillanatában a Természettudományi Múzeumban vágott át egy szalagot.
Ami biztos
A KVI Divatcsarnok felelőse, Kiss Gábor is a lapból értesült a tervről, de ezt érthetőnek tartja, mivel a KVI felsőbb utasításra és kormányzati források igénybevételével élt elővásárlási jogával. A "műemléki érdekből" a KVI-hez került Divatcsarnokot kezdetben kulturális centrumként kívánták volna hasznosítani, galériák, kávézók, üzletek kaptak volna helyet az épületben, de az erre fordítandó alap a kormányváltás után megszűnt. Annyi biztos, hogy az KVI-ben jelen pillanatban nem téma a Divatcsarnok, mivel költségvetésük nem engedi meg a szárnyalást. A döntések kormányzati szinten születnek majd.
Bár Bereczky Lórándtól, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója sem tudja, hogy van-e realitása a tervnek, de örömmel fogadná a múzeumot, mivel a Guggenheim kollekciót a világ legkomolyabb gyűjteményei közt tartják számon. Szerinte egy új kortárs képzőművészeti múzeum nem húzná keresztbe a Nemzeti Színház mellé tervezett 4M (Modern Magyar Művészeti Múzeum) terveit, mivel minden ide kerülő műtárgy gazdagítja Magyarország művészeti életét.
Bereczky is úgy tudja, hogy régóta szó van a Divatcsarnok múzeumként történő felhasználásáról. A főigazgató szerint az Andrássy úti épület "fantasztikusan jó lenne" kortárs képzőművészeti kiállítások számára.
A Nemzeti Galéria vezetője az esetleg Magyarországra érkező gyűjtemény működtetését két módon tudja elképzelni. Az egyik esetben az alapítvány a kollekciót, az állam pedig a működési hátteret és az épületet biztosítja, ahogy az a budapesti Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum esetében történik, de az is előfordulhat, hogy a projekt minden terhét az alapítvány vállalja magára.
A porszem megmondja
Az NKÖM egy nevét homályban tartó "kis porszeme" szerint nagyon korai még a budapesti Guggenheim múzeumról beszélni, mivel egy éven belül nem várható végleges döntés. "Rengeteg szervezeti, tulajdoni, gazdasági kérdést kell még tisztázni. A tárgyalásoknak annyira az elején vagyunk, hogy részletekről még szó sincsen." - nyilatkozta informátorunk.Ugyanakkor hangot adott értetlenségének is: "A téma már régóta napirenden van, nem tudom, miért lett ebből hír éppen most. Több értelme lenne, ha inkább azzal foglalkozna a média, hogy miért fontosak az ilyen kezdeményezések. Egyelőre az a helyzet, hogy nincs pénz a kortárs kultúrára. Teljesen kimaradunk a világ művészetének vérkeringéséből. Az ilyen kapcsolatok révén azonban élénkülhet a hazai művészeti élet, az emberek érzékenyebbé válhatnak a kor trendjeire, de fellendülhet az idegenforgalom is. Ezek a fontos dolgok ebben az ügyben."