Erzsébet
1 °C
4 °C

Toleranciabotrány a Király utcában

2007.10.10. 19:51
A békés egymás mellett élést szorgalmazza, vagy feszültségeket gerjeszt az a köztéri művészeti akció, amely egy toleranciát vizsgáló szociológiai teszt kérdéseivel szembesítette a Király utcaiakat? Hunvald György VII. kerületi polgármester szerint ott kell toleranciával foglalkozni, ahol azzal probléma van. Engedélye azonban nem volt az alkotóknak.

A toleranciát vizsgáló köztéri művészeti alkotás nem várt sikert hozott már az első napon. A Király utca lakói felháborodtak, és száz aláírással ellátott levelet küldtek az önkormányzatnak. A VII. kerület felszólította a művészeket, hogy azonnali hatállyal távolítsák el a táblákat, amelyek az alkotói szándék szerint a békés egymás mellett élésről beszélnek. Később a Király utca másik oldalát igazgató VI. kerületi önkormányzat is leszereltette a feliratokat.

Toleranciapróba

"Elfogadna-e városa lakosaként egy kínait? Elfogadna-e családtagnak egy zsidót? Elfogadna-e házastársnak egy határon túli magyart?" Ilyen típusú kérdések szerepeltek több nyelven azokon a táblákon, amelyeket a multikulturalitásáról nevezetes Király utcában helyezett el Németh Ilona képzőművész és testvére, Németh Szilvia szociológus. Mindezt a Miniszterelnöki Hivatal által kezdeményezet Külhoni magyarok kulturális fesztiválja keretében, az Ernst Múzeummal és a Műcsarnokkal együttműködésben tették.

A táblák kérdései az etnikumok közötti távolságok mérésére alkalmas, a szociálpszichológiában alkalmazott Bogardus-féle skála elemei. A kérdések a táblákkal szembesülő járókelőket az alkotók szerint arra sarkallják, hogy gondolkozzanak el, elfogadnák-e egy adott etnikum tagját.

A művész-szociológus páros hasonló tábláit már kiállította a szlovákiai Dunaszerdahelyen is. A provokatív kérdések ott is viharokat kavartak, de annak nem táblaeltávolítás lett a vége. A polgármester közvetítésével szűk körű beszélgetésre gyűltek össze a felháborodottak és a művészek, amivel a projekt elérte a célját, mondta az Indexnek Németh Szilvia.

"Már a táblák felszerelésénél megkezdődött az utcai párbeszéd, az emberek megálltak, kérdezték egymást és minket is, hogy mi ez" - számolt be a sikeresnek tűnő budapesti kezdetekről a páros szociológus tagja.

A táblák azonban csak egyetlen napig gerjeszthették a társadalmi párbeszédet a VI. és a VII. kerület határán fekvő Király utcában. Szerdán délután kettőkor a VII. kerületi önkormányzat felszólította a szervező Műcsarnokot, hogy az ő oldalukról azonnali hatállyal szedjék le a táblákat, vagy az önkormányzat távolítja el azokat.

A kiszálló művészek és kurátorok meg is kezdték a munkát, de a megjelenő közterület felügyeleti munkatársaknak nem tudtak engedélyt bemutatni a tevékenységükről, így a helyszínen meg is bírságolták őket.

Az alkotók nem tudták átadni magukat a börleszkre emlékeztető helyzetnek, mivel az utca egyik felén megmaradó táblák így már valóban okot adhattak a félreértelmezésre. Az öt etnikai csoport (a magyarok, a romák, a zsidók, a kínaiak és a határon túli magyarok) némelyike így ugyanis kevésbé, mások viszont túlreprezentálva jelentek meg.

Ez a probléma azonban nem sokáig borzolta a kedélyeket, a köztéri művészeti akció hátterét felvázoló Ernst múzeumi kiállítás nyitására, szerda hat órára ugyanis a hatodik kerület is eltávolíttatta a táblákat.

Mit szólnának ehhez Olaszliszkán?

Első gondolatunk az volt, hogy a provokatív kérdések a rasszizmussal kacérkodókat rázták meg. Hunvald György, a VII. kerület polgármestere szerint azonban éppen fordítva történt.

"Óriási volt a felháborodás, tiltakozó leveleket kaptunk és égtek a telefonok. Az itt élők nagyon érzékenyek erre a témára, és nem tudták, mit jelent, ha egy sárga táblán az a kérdés szerepel, elfogadna-e családtagnak egy zsidót. Az idős nénik, akik megjárták a holokausztot, nagyon érzékenyek" - mondta a polgármester, aki elhibázottnak tartotta, hogy éppen ebbe a városrészbe kerültek a táblák.

"Az utcán nem biztos, hogy azt jelentik a kérdések, amit az alkotók a Műcsarnok hűvösében elgondoltak. Ez olyan, mintha Olaszliszkán kiraknának egy táblát azzal a szöveggel, elfogadná-e, hogy az országában romák éljenek."

Hunvald György kijelentése, miszerint "nem a Király utcában kellene a toleranciát hirdetni, hanem ott, ahol gond van ezen a téren", persze az alkotók koncepciójának érvényességéről beszél. Hol van a tolerancia ebben az esetben? Meddig kell toleránsnak lennie a toleránsaknak?

Engedély nélkül

Az elméleti kérdéseket mindazonáltal zárójelbe teszi egy adminisztratív probléma. A kiállítóknak ugyanis nem volt engedélyük a táblák kihelyezésére. A kurátor, Mayer Marianna egy hónapja elindította ugyan az engedélyeztetési folyamatot, de elmondása szerint a VI. kerületi önkormányzattól azt az információt kapta, nem velük, hanem a lámpaoszlopokat és az azokon elhelyezett hirdetéseket kezelő céggel, az Esmával kell csak megegyeznie.

A cég egy hete váratlanul mégis azzal állt elő, hogy a munkához kellenek az engedélyek. A szervezők az Indexnek elmondták, kezükben volt egy Rabin László VI. kerületi alpolgármester által aláírt papír, amelyet pecséttel kellett volna még ellátnia valakinek, hogy az hatályba lépjen.

A VII. kerület pedig állítólag telefonon adta meg a hozzájárulást. Ezt azonban cáfolta Hunvald György, aki szerint október 4-én, csütörtökön faxon kapták meg a kérelmet, amelynek átfutása harminc nap.

Kérdésünkre, hogy ha időben érkezik a kérelem, hogyan reagáltak volna, a polgármester annyit mondott, "lebeszéltem volna a művészeket és a szervezőket".

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?