Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Pol cikkek
Két főváros egy országból nem lehet
"Hamarabb meglesz a győztes magyar város neve, mint a németé" - bizakodik Mesterházy Balázs miniszteri biztos, aki szerint a németek előnyben voltak, mivel EU-tagként négy éve készülhetnek, Magyarország azonban csak fél évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor vált biztossá a 2010-es jelölés.
Hivatalosan Budapest, Debrecen, Eger, Győr és Pécs adta be jelentkezését. Egyes hírek szerint Szeged és Pécs közösen szeretne - egy német várossal együtt - Európa kulturális fővárosa lenni. "A szabályok értelmében egy ország két várost nem indíthat - mondja a miniszteri biztos. - Pécs adja be a pályázatot, és támogat szegedi programokat is."
Tegnapelőtt kellett volna
Nem hivatalosan Miskolc, Sopron és Veszprém is fontolgatja a pályázatot, de erről a minisztériumot még nem értesítették. "Már tegnapelőtt kellett volna jelentkezniük" - feleli Mesterházy Balázs az Indexnek arra a kérdésére, hogy a három város késése behozható-e. Példaként egy november végi berlini kiállítást említett; a Brandenburgi-kapunál tíz német város mellett az öt magyar pályázó is bemutathatja a város jelölését népszerűsítő plakáttervét "Európa kulturális sajtója" előtt. A városoknak a bemutatkozás egy fillérükbe sem kerül, mivel a kivitelezést szponzor vállalta magára.
Kétszázezresnél kisebbek is
Az első pályázati forduló december 31-én zárul le, akár az összes várost továbbjuttathatják, ha megfelelő anyagot mutat be a magyar tagokból álló zsűrinek. A második forduló lezárulása után, 2005 őszén, hazai és külföldi tagokból álló bizottság hirdet győztest. A városnak négy éve lesz a felkészülésre. A programok finanszírozására és az infrastruktúra javítására állami és önkormányzati forrásokat használhat, valamint az EU strukturális alapjaitól igényelhet pénzt. Nagy hátrány azonban, hogy az ország közigazgatási beosztása miatt tartományi források - Nyugat-Európában a költségvetés harminc százalékát adják - nem lesznek, a megyéknek pedig nincs húsz-harmincmillió eurójuk ilyen célokra.
Az Index értesülései szerint a végső győzelemre nem Budapestnek van a legnagyobb esélye, de ezt Mesterházy Balázs, posztjából adódóan, nem kívánta kommentálni. Kezdetben (lásd keretes írásunkat) a nagyobb városoknak könnyebben ítélték oda a címet, az utóbbi években azonban kétszázezresnél kisebb városok is (például Lille, Bergen) Európa kulturális fővárosai lehettek.
1999-ig évente egy várost tüntettek ki a címmel, az ezredforduló évében azonban, máig vitatott gesztus alapján, kilenc város, köztük először és eddig utoljára az EU-n kívüli Prága és Krakkó, volt kulturális főváros. A tíz új tagállamnak nem kell 2019-ig várnia, amíg a rotációs rendszer alapján rájuk kerülne sor. Egy litván város, egy osztrák várossal közösen, már 2009-től megkapja a kulturális főváros címet.
Európa kulturális fővárosai 1985 és 2009 között:
1985 Athén
1986 Firenze
1987 Amszterdam
1988 Berlin
1989 Párizs
1990 Glasgow
1991 Dublin
1992 Madrid
1993 Antwerpen
1994 Lisszabon
1995 Luxembourg
1996 Koppenhága
1997 Szaloniki
1998 Stockholm
1999 Weimar
2000 Avignon, Bergen, Bologna, Brüsszel, Helsinki, Krakkó, Reykjavík, Prága, Santiago
de Compostela
2001 Porto, Rotterdam
2002 Bruges, Salamanca
2003 Graz
2004 Genova, Lille
2005 Cork
2006 Patras
2007 Luxemburg
2008 Liverpool