Pénztermelő bálna a Duna-parton

2007.07.09. 23:39
Közraktárakból hamarosan Közép-Európa egyik legnagyobb kulturális centruma lesz, miközben a beruházás pénzt is termel a Fővárosnak. A beruházót a profit kevésbé érdekli, inkább a presztízsre hajt. Mit üzen erről Jimmy a pincében?

Mit keres egy lenyűgöző formájú, slank üvegbálna a Duna-parton? - tettem fel magamnak a kérdést, amikor Demszky Gábor mögé vetítve megjelent a Közraktárak kulturális komplexum látványterve. A szabadkőműves-gyűlést idéző módon, egy omladozó, félhomályos teremben tartott sajtótájékoztatón körberepültünk a 2010-ben nyíló épület virtuális makettjében, és megtudtuk, hogy a projekt nem pénzt vesz el a fővárostól, hanem éppen hogy termeli. Egyedül arra nem kaptunk választ, milyen célból épül 8 milliárdból kulturális centrum a dél-pesti Duna-parton.

Kijárat a Dunára

Nem mintha nem tartanánk jó ötletnek az 1880-81-ben épült Közraktárak felújítását. A budapesti gazdasági és építészeti boom idején felhúzott raktárépületek már önmagukban jelentős építészeti értéket képviselnek. A vastag koszréteg alatt sárga-piros téglacsíkokat rejtő, igényes megoldásokkal felhúzott ipari emlékek ráadásul különleges helyen állnak. Budapesten ez az egyetlen zóna, ahol úgy juthatunk el a Dunához, hogy közben nem kell dübörgő kamionok közt ugrálnunk.


A tervek

Lelkesen bólogattunk tehát, amikor a főpolgármester bejelentette: hosszú évek vajúdása után megtalálták a befektetőt az utóbbi évtizedekben már csak kallódó épületek felújítására.

High tech bálna

A holland Kas OOsterhuis látványtervei első látásra is meggyőzőek voltak. Bojár Iván András városarculati tanácsnok árulta el, hogy a fővároshoz benyújtott pályázatok elbírálásánál különösen nagy súllyal szerepelt a tervek építészeti minősége.

A nyertes projekt építésze szeszélyes ívű üvegtetőt tervezett a két, párhuzamosan álló, egyszintes épület közé. A konstrukció a Szabadság híd felőli oldalon visszafogottan indul, mintha csak az épületek közti tér befedéséről lenne szó. Az egy emelet magas üvegépítmény hátrafelé haladva azonban felpúposodik, majd a régi szárnyakat elhagyva önálló életbe kezd, bálnahátszerű formává terebélyesedik. Száját a túloldali Nehru parkra nyitja, de ennek jelentését nem kezdtük el boncolgatni, mivel a holland építész repkedni kezdett a hámló vakolatú falra vetített, 3D-s modellben.

A klasszikus ipari épületekhez remekül illeszkedő, high tech felszín alatt platformok lebegtek különböző magasságokban. A virtuális látogató mozgólépcsőkkel közlekedhetett a szeszélyesen egymást keresztező, átfedő szintek közt, míg végül a bálnafejben lévő központi szintig jutott. Itt derült fény rá, hogy a projekt nem csak térben van közel a Művészetek Palotájához.

Mi van a panoráma másik oldalán?

Kas OOsterhuis, aki szobrászként is dolgozó magyar feleségével jegyzi a tervet, elmondta, hogy erről a szintről remek lesz a kilátás. Egyik oldalon a Dunát és a Gellért-hegyet veheti szemügyre a látogató, megfordulva a város panorámája rekeszti benn a szót.


A jelen

A látványtervből egyedül az nem derült ki, mi lesz a kettő között, tehát az egyes szinteken. "Ide egyelőre nem rajzoltunk semmit, mert azt majd a funkció dönti el" - magyarázta az építész, hogy még jelzésszerűen sem skiccelt fel falakat, vagy bárpultot, vagy színházi széksorokat.

Demszky Gábor annyit árult el a Közraktárak funkciójáról, hogy "kulturális, gasztronómiai és szabadidős programokkal" töltik majd meg. De hogy ez múzeumokat (ha igen, melyiket vagy kinek a gyűjteményét?), mozit (multiplex vagy art mozi igényeire fazonírozva?), hangversenyt (állandó zenekarral vagy vendégművészekkel?) jelent, az még nem tudható.

Emlékezetes, hogy hasonló módon, a gombhoz a kabátot módszerrel indult el a Művészetek Palotája-projekt is, közel egy évig tartó botránysorozatot indukálva.

A programokról annyit egyébként sikerült megtudnunk, hogy a beruházó cég "Geszti Pétert és csapatát" kérte fel a kulturális arculat kialakítására.

Falj fel a szemedel, Jimmy

Szerencsére sokkal egzaktabbak voltak a Közraktár komplexum üzleti tervei. Amik nem hogy pénzt vesznek el Budapesttől, hanem egyenesen termelik, állítják. A fővárosi tulajdonban álló terület fejlesztését közbeszerzési eljárás keretében nyerte el a Porto Investment Hungary Kft.

A projektcég PPP konstrukcióban fejleszti kulturális komplexummá a Közraktárak 23 ezer négyzetméteres területét. 7,6 milliárd forintért kialakít egy 1500 négyzetméteres rendezvénytermet és 250 felszín alatti parkolóhelyet, 300 millióért rendezi a környék közlekedését és infrastruktúráját.


Jimmy!

A Porto mindezért 25 évre megkapja a komplexum üzemeltetési és hasznosítási jogait. A cég az első évben 100, a második évben 300 millió forint támogatást kap a fővárostól, hogy beindíthassa a vállalkozást. Ezután Budapest már csak azt a kérdésünkre sem nevesített összeget fizeti a cégnek, amiért visszabérli a Közraktárakat.

Nyereség pedig úgy keletkezik, hogy a főváros szedi be a létesítményben működő cégektől a bérleti és üzemeltetési díjat, aminek összege Ikvai-Szabó Imre számításai szerint magasabb lesz, mint amennyit a Portónak fizetnek.

Márton Imre, a Porto igazgatója mosolyogva annyit mondott, a vállalkozásba presztízs okokból vágtak bele, nekik a profit itt másodlagos.

A fényes jövő ígéretével eltelve vetettük bele magunkat a jelenleg még kihalt komplexumba, hogy egy boltíves pince mélyén öt Zámbó Jimmy-képből szerkesztett, misztikus jelre bukkanjunk. "Falj fel a szemedel, Jimmy" - mormoltuk a leletre vésett írást, tudva azt, hogy ha képesek lennénk megfejteni e sorokat, sikerrel vághatnánk bele mi is egy zsíros PPP-projektbe.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön