Botránygaléria vagy új kulturális központ Debrecenben?

Másfél év bizonytalansága és botrányai után szeptemberben megnyílhat a Modern Debreceni Művészeti Galéria. A szintén viszontagságos körülmények közt végül MODEM névre keresztelt intézmény azonban - ha minden úgy történik, ahogy az ügyvezető tervezi - az ország egyik fő kortárs művészeti központjává válhat.

A második legnagyobb

Az áprilisban átadott Kölcsey Központban kialakított galéria kiállítási területét tekintve mindenképpen figyelemre méltó lesz. A MODEM 3215 négyzetméteres területével az ország második legnagyobb kortárs galériájává válhat, a 4500 négyzetméteres Ludwig múzeum után.

Ígéretesek a kiállítási tervek is. A MODEM a legutóbbi velencei képzőművészeti biennálén kiállító Kicsiny Balázs direkt ide készített installációjával nyit. Az alkalomból bemutatják itt a közönség és a szakma által is kedvelt képzőművész biennálés munkáit, a térdeplő, búvársisakos alakokat szerepeltető Ivócsarnokot, és a Suszterinas című videómunkát.

Sztárok helyett haladó szellem

A múzeum állandó anyagát a jelentős méretű, kétezer műtárgyból álló Antal-Lusztig gyűjtemény alkotja majd. A debreceni ügyvéd, Antal Péter tulajdonát képező kollekció kétharmada modern, huszadik századi művekből áll, egyharmada pedig kortárs munka. "Erősítenénk a kortárs vonalat a gyűjteményben " - számolt be progresszív terveiről a MODEM kht. ügyvezetője, Gulyás Gábor.

"Nem populista kiállításokat szeretnénk rendezni, mint például a Munkácsy-kiállítás volt a Nemzeti Galériában" - válaszolta Gulyás Gábor kérdésünkre, hogy melyik irányt tűzték ki a MODEM számára: nagy látogatottságú, közönségbarát kiállításokat szerveznének, vagy inkább a haladó, kortárs művészetre fókuszálnának.

Kezdetben az állandó kiállításon a modern, huszadik századi művészet dominálna, de csak "idő kérdése, hogy elmozduljunk a kortárs felé" - vázolta a jövőt Gulyás. Az igazgató egyébként józan helyismeretről tett tanúbizonyságot, amikor megjegyezte, számít rá, hogy a helyiek idegenkedni fognak az útkereső, kortárs irányoktól. A helyi, kortárs művészeknek eddig nem is állítottak ki a városban, mondta, így a debreceniek szokatlannak fogják tartani a munkáikat.

A nagypapa szelleme

Nem a kulturális gátak áttörése lesz egyébként Gulyás első nagy kihívása. Már állt az épület, amikor a vezetőség még kereste, mit állíthatna ki a falak közt. Menet közben állapodtak meg a kétezer műtárgyból álló Antal-Lusztig gyűjtemény tulajdonosával, Antal Péter debreceni ügyvéddel, hogy az ő kollekciója lesz a múzeum állandó gyűjteményének alapja.

"Tíz évre adom az anyagot a MODEM-nek, de ez a megállapodás meghosszabbítható" - mondta Antal az Indexnek. A gyűjtő céljai egyébként megegyeznek Gulyáséval. Antal Péter is szeretné, ha a tizedik év végére a kortárs művek dominálnának a gyűjteményben.

A vásárlásokat továbbra is a műgyűjtő finanszírozná, de nem engedné ki kezéből a döntés jogát sem. "Gyűjteményem nagyapám szellemi útmutatása alapján épült. Én ebbe születtem bele, és saját szimpátiám alapján bővítettem. Azt vásároltam, ami nekem tetszett". Antal továbbra is saját intuíciói alapján vásárolna alkotásokat, igaz, a szakmai konzultációt meghallgatja.

Pályázati figyelő

Antal Péter valószínűleg az intézmény júliusban kinevezendő művészeti vezetőjével konzultál majd. A MODEM szakmai irányítását végző személy neve hivatalosan még nem ismert. Gulyás Gábor tárgyalt többek közt a Műcsarnok egykori igazgatónőjével, Fabényi Júliával, és annak idején az ő helyére pályázó Bencsik Barnabással is. A művészeti világban jól értesült informátoraink szerint a poszt várományosa Bencsik.

Bár információinkat az ügyvezető és a művészettörténész nem erősítette meg, mondván a szerződés aláírása előtt nem akarnak nyilatkozni, annyit megtudtunk Gulyástól, hogy budapesti szakembert választ (Bencsik fővárosi), és hogy a művészeti vezető nemzetközi kapcsolatokkal kell hogy rendelkezzen (a szakma éppen ezt tartja Bencsik erősségének).

A művészeti vezető kinevezése egyébként csak az év végéig szól, az ötéves megbízatást ugyanis pályázaton lehet elnyerni. Nagy az esély azonban arra, hogy a meghívott művészettörténész 2012-ig vezetheti majd az intézmény kulturális programját, mivel a pályázatot elbíráló bizottságot az ideiglenes művészeti vezető instrukciói szerint állítják majd fel. A megbízott művészeti vezető - ha pályázik - Gulyás szerint is jobban ismeri majd a MODEM működését, így előnnyel indul a többiekkel szemben.

Politika vagy nem

Gulyás Gábor kiemelte, a pályáztatás átlátható lesz, különösen, hogy az ügy nem olyan átpolitizált, mint elmondása szerint az a Műcsarnok esetében volt. Felvetettük, hogy lapok szerint a MODEM egésze politikai játszmák terméke. Az intézményen otthont adó Kölcsey Központ megépítését a város fideszes vezetése szorgalmazta, míg a baloldali érzelműek tiltakoztak. A MODEM ötlete az Európa Kulturális Fővárosa-projektben merült fel, a tervet pedig a Kósa Lajos polgármester által kinevezett Gulyás Gábor dolgozhatta ki. Kósa később Gulyást tette meg az intézményt vezető kht. ügyvezetőjének, kiváltva a pályáztatást hiányolók kritikáját.

"Csak egy kifejezett pártorgánum állítja ezeket" - reagált a fentiekre Gulyás, aki szerint azért került ő az intézmény élére, mert az az ő ötlete volt. A galéria működtetéséhez pedig elengedhetetlen volt egy kht. létrehozása, ám ilyen intézményt csak vezetővel együtt lehet bejegyezni.

Amiben minden megszólaltatott egyetértett, hogy a MODEM akkor lehet sikeres, ha nemzetközi szintű művészeti életnek ad otthont. Az Index a szeptember végi nyitásig kideríti, hogy kortárs képzőművészet rajongóinak érdemes lesz-e vonatbérletet venni Debrecenig, vagy továbbra is maradhat a célkeresztben a főváros, vagy még inkábbb Bécs, és az azon túli vidékek.