Végéhez ér a Műcsarnok körüli bénázás

Aláírták a kulturális minisztériumban a Műcsarnok megszüntető határozatát, és így végéhez közeledik az a több hónapos bizonytalanság, ami az intézmény átalakítását kísérte.

Mint arról beszámoltunk, a kulturális minisztérium a költségvetési forrásokból gazdálkodó intézményt nonprofit Kft.-vé akarta átalakítani. Mivel az új struktúra az önfenntartás terhei mellett nagyobb önállóságot ígért a Műcsarnoknak, az átalakulást támogatta az intézmény igazgatója, Petrányi Zsolt is.

Bár az alapképlet tiszta volt, a felek hamarosan gyanakvással tekintettek egymásra. A minisztérium ugyanis elindította a folyamatot, majd azzal az indokkal, hogy nincs pénze a távozó munkatársak végkielégítésére, a felénél leállította az egészet.

A költségvetési intézmény tehát megmaradt, élén viszont már az egykori gazdasági igazgató állt. Petrányi pedig az új, de csak tervekben létező Műcsarnok vezetője volt. Pontosabban két hónapon át semminek nem volt az igazgatója.

A kulturális tárca ígérte ugyan, hogy minden rendben lesz, de a cégbejegyzés és a miniszter jóváhagyó aláírása egyre késett. Mivel a helyzetre érdemi magyarázatot sem lapunk, sem a munkatársak nem kaptak, két forgatókönyv is körvonalazódott. A minisztérium puccsal akarja leváltani Petrányit, hogy neki kedvezőbb jelöltet ültethessen az igazgatói székbe? Vagy a hivatal egyszerű bénázásáról van szó, az ilyenkor szokásos elvesző papírokkal, elfelejtett határidőkkel, keresztbe szervezéssel?

Már csak a papírmunka van hátra

Az, hogy a minisztériumnak valóban voltak-e az ügyben hátsó szándékai, valószínűleg nem fog kiderülni. A nyáron leállított folyamat mindenesetre most újraindult.

Megszületett ugyanis a költségvetési pénzből gazdálkodó Műcsarnok megszüntető határozata, és bár az új intézmény még most sem létezik, de papírjai már a cégbíróságon vannak, tudtuk meg az igazgatótól.

Nem zárult le a vagyonátadás sem, noha ennek határideje is közel egy hete lejárt. A minisztérium azonban egy hónap haladékot adott a leltározásra és arra, hogy a régi szervezet vagyonát átadja, majd azt továbbítsa a Műcsarnok Nkft.-nek.

Petrányi szerint a még függőben levő ügyek ellenére sem valószínű, hogy változna a forgatókönyv, így jelenleg az új működési struktúrán dolgozik. Ez utóbbi azért nem szűk szakmai kérdés, mert a Műcsarnok átalakítása egyúttal kísérlet is. A minisztérium itt próbálja ki először, hogyan lehet egy eddig költségvetési pénzekből működő kulturális intézményt, nagyobb önállóságot biztosítva számára, piaci források bevonásával működtetni.

Art Fair, Lakástrend, divathétvége

Az igazgató elmondta, hogy üzleti modellje olyan, a Műcsarnoknak bevételeket hozó rendezvények meghívásán alapul, amelyek beleillenek a kortárs művészetekre fókuszáló szakmai koncepciójába.

Az igazgató kiemelte az Antik Enteriőrt, amely idén egyébként már - a Műcsarnok átalakulásától függetlenül - Budapest Art Fair néven rendeznek meg. Emellett a Lakástrend kiállítást is a szakmai programba illeszthetőnek tartotta.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a BMC közreműködésével kortárs zenei fesztivált tartanak az épületben, és a vágyak közt szerepelt egy divathétvége is, amelyen a nemzetközi divatvilág vonulna be a Hősök terére.

Saját lábon

A fentiek mögött természetesen a pénzügyi keretek átalakítása áll. Petrányi első lépésként felmondott a gazdasági igazgatónak, Fábik Gábornak. A jól értesültek többek közt őt hozták kapcsolatba a Műcsarnok átalakítása körüli, zavaros helyzettel.

A Műcsarnok és a minisztérium közt egyelőre nem született még végleges döntés arról, hogy a saját bevételek mellett milyen mértékű állami támogatásokra számíthatnak, mondta Petrányi.

Egyelőre arra kaptak ígéretet, hogy a három kulturális intézményből - a Műcsarnokból, az Ernst múzeumból és a Dorottya galériából - álló szervezet decemberig 100 millió forintot kap a minisztériumtól. A jövő évi költségvetés azonban tárgyalások során dől majd el.

Kérdésünkre, hogy a támogatás további csökkentésére számítanak-e, Petrányi megjegyezte, hogy nézete szerint a csökkentés már megtörtént. A Műcsarnok az átalakítás előtt ugyanis havi 25 millió forintot kapott működési költségekre (tehát a programokra ezen felül érkezett pénz). Az új rendszerben viszont az Ernst múzeum és a Dorottya galéria támogatását már nem kapják meg, ezt a két intézményt is a Műcsarnok keretéből kell fenntartaniuk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!