Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Soha ki nem fizetett tételek is szerepelnek a kulturális minisztérium miniszteri keretének támogatottjainak listáján. Az anomáliára akkor figyeltünk fel, amikor cikkünkben annak jártunk utána, miért áll a mindenkori kulturális miniszter rendelkezésére szokatlanul nagy támogatási keret. Aggályosnak találtuk ugyanis, hogy 2007-ben közel kétmilliárdos összeg felett rendelkezett a miniszter úgy, hogy a kifizetések jogosságát nem ellenőrzi megválasztott, szakmai zsűri.
Cikkünk után jelentkezett a lista egyik támogatottja, a rádió jelenlegi elnöke. Such György állította, hogy bár egykori cégének neve valóban szerepel a nyilvános támogatási listán, ők sosem pályáztak. Kommunikációs tréning lebonyolítására szerződtek az akkor még Bozóki András vezette minisztériummal. A tréningről számlát állítottak ki, a minisztérium pedig fizetett.
A minisztériumnál érdeklődve kiderült, nem teljesen fiktív tételről van szó. A kommunikációs tréninget ugyanis valóban a miniszteri keretből szerette volna finanszírozni Bozóki, de miután kiderült, hogy "ez a támogatási cél nem illeszthető be az NKA törvény által meghatározott célok közé, [...] a minisztérium saját költségvetéséből fizette ki az összeget".
Minket azonban még így is izgalomban tartott az, hogy az érdeklődők nem csak a döntések okairól és a döntéshozók kilétéről nem szerezhetnek tudomást, hanem azt sem tudhatják pontosan, kiket érdemesített támogatásban a minisztérium. Történik mindez úgy, hogy a folyamatba a törvény szerint is betekintést kellene kapniuk a civileknek.
Mivel a minisztérium állította, hogy a honlapon található támogatási listák kezelése az NKA feladata, a szervezet igazgatójához fordultunk. Perlik Pál meglepő magyarázatot adott a fiktív támogatási tételekről: fontosabb dolguk is van a listák frissítésénél.
"Az NKA listáira akkor kerül fel a pályázó vagy támogatott neve, ha a támogatásról megszületett a döntés. Évente hat-hétezer támogatási döntés születik, és ezek egy kis része, ötven-száz különböző okokból meghiúsul."
Az NKA arra fektet nagy hangsúlyt, hogy a határozatok mielőbb felkerüljenek a honlapra, mert a nyertesek elsőként innen értesülnek a döntésről. "Arra a szervezetnek azonban nincs kapacitása, hogy folyamatosan nyomon kövessék a változásokat" - mondta Perlik.
Az igazgató szerint amúgy is kevés döntést vonnak vissza, úgyhogy az alaptalanul bentmaradó tételek nem teszik hiteltelenné az egész listát.
Mi ugyan másként vélekedtünk, hiszen cikkünkben így alaptalanul hoztunk hírbe egy céget, de Perlik Pál szerint a listáknak a funkciója a döntések nyilvánosságra hozatala, nem pedig a civilek tájékoztatása.
Perlik az Indexnek egyébként hangsúlyozta, a meghiúsult támogatások összegét az NKA újra eloszthatja.
"Hatezer pályázat esetén nincs lehetőség arra, hogy helyszíni szemlén győződjünk meg a pénz megfelelő felhasználásáról" - mondta erről az NKA vezetője.
A helyszíni ellenőrzés költség- és időigényes eljárás, amit csak esetileg rendelnek el, tudtuk meg. A szervezet minden esetben vizsgálja viszont a pénzügyi elszámolásokat. Perlik a jellemző szabálytalanságok közt említette azt, amikor egy pályázó több helyre adja be ugyanazt a számlát, vagy nem megfelelő számlákkal igazolja a kiadásait.
Ilyen okokból évente négy-öt esetben kérik vissza a pénzt, vagy fordul az NKA a bírósághoz.
Tisztelt Szerkesztőség!
Földes András cikksorozata a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretéről sorozatos csúsztatásokat tartalmaz és valós tények hamis színben való feltüntetését jelenti.
Július 11-én nyilvánosságra került cikkükkel kapcsolatban : az NKA Igazgatóságának tájékoztatása szerint valós, hogy a támogatásokról hozott döntéseket megjelentető internetes oldalon nem jelezték külön, hogy a Such György jelenlegi rádióelnök korábbi cégének a miniszteri keretből megítélt 2 millió forintos támogatást a tárcát 2006 elején vezető Bozóki András később visszavonta. Az igazgatóság vezetője ugyanakkor a cikk szerzőjét is tájékoztatta arról, hogy a később meg nem valósult esetek a döntések elenyésző részét, maximum 1 százalékát érintik, és ebben benne szerepelnek azok a támogatások is, amelyekkel nem tudott elszámolni a pályázó és ezért később visszafizettették vele a kiutalt összeget. Ebből azt a következtetést levonni, hogy " Nem lehet pontosan tudni, hogy kik kaptak pénzt valójában a legnagyobb, állami kultúratámogató intézménytől" a tények hamis színben való feltüntetése. A feltételek megváltozása esetén nemcsak a miniszternek joga korábbi döntése felülvizsgálata, hanem az Alap pályázati forrásairól döntő kuratóriumok esetében is előfordul hasonló, mint ahogyan arra is van példa, hogy maga a pályázó vonja vissza támogatási kérelmét, mert szervezési vagy szakmai okok miatt nem tudja megvalósítani elképzelését. Ez nem a miniszter és nem is az NKA hibája. Aki ennek alapján azt sugallja az olvasóknak, mintha ellenőrízetlen kifizetések történnének vagy éppen az egész elosztási rendszer hibásan működik, az súlyosan elferdíti a tényeket és félrevezeti a közvéleményt.
Nem értelmezhető a cikk szerzőjének, Földes Andrásnak az az állítása sem, amely szerint "az érdeklődők nemcsak a döntések okairól és a döntéshozók kilétéről nem szerezhetnek tudomást, hanem azt sem tudhatják pontosan, kiket érdemesített támogatásban a minisztérium. Történik mindez úgy, hogy a folyamatba a törvény szerint is betekintést kellene kapniuk a civileknek.". A miniszteri keret esetében a döntéshozó kiléte egyértelmű, a cikk szerzője saját magának is ellentmond, amikor a döntéshozók személyét kéri számon. Az NKA honlapján olvasható adatok közzététele minden tekintetben megfelel az OKM törvényben szabályozott kötelezettségeinek.
A valóságban nagyon is pontos elszámoltatás történik meg minden kifizetés után. Minden pályázó szerződéses kötelezettsége ugyanis a program megvalósulásáról szakmai beszámolót, a pénzfelhasználásról pedig pénzügyi elszámolást küldeni az Igazgatóságnak. Aki nem tud eleget tenni ennek a kötelezettségének, azzal visszafizetteti az NKA a kiutalt összeget. Ez éves szinten több tízmillió forint. A Nemzeti Kulturális Alap elszámoltatási és ellenőrzési gyakorlatát minden eddig elvégzett külső vizsgálat jónak tartotta.
Hiller István nevével pedig visszaélni egy olyan cikk címében, amelynek egésze azután nem az ő döntéseiről szól, az újságírói etika arcátlan megcsúfolása. Június 28-án megjelent hasonló tartalmú cikkükre küldött reagálásunkból idézve: " Lehet szeretni, vagy nem szeretni ezt a rendszert, de az tény, hogy a kultúra támogatásának erről a módjáról nem a kulturális tárca mostani vezetése döntött:" Cikksorozatukkal éppen azt támadják, aki mindent elkövet, hogy további források nyíljanak meg a hazai kultúra finanszírozására. A Hiller István vezette minisztérium a magántőke minden eddiginél nagyobb arányú bevonását szeretné elérni a kultúrateremtés, forgalmazás és bemutatás támogatásába, követve a nemzetközi gyakorlatot. A tárca és annak vezetője mindent elkövet, hogy hazánk kultúrája egyre több bemutatkozási lehetőséghez jusson a világban. Hogy országunkat ne csak a torzsalkodásról, egymás lejáratásáról ismerjék meg, hanem valódi értékeinkről, alkotásainkról, legkiválóbb művészeink teljesítményéről is.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
