Újraindult a MetaGalaktika

A kötet egy speciális kísérlet arra, hogy a tudományt és az irodalmat még közelebb hozza egymáshoz. A kiadványban minden novella egy-egy tudományos felvetés vagy feltételezés irodalmi megfogalmazása, amely után tudósok, gondolkodók fejtik ki szakvéleményüket a műben ábrázolt megvalósítandó tudományos ötlettel kapcsolatban. Nemegyszer előfordult már a múlt századi tudomány történetében, hogy egy SF novella adta az alapötletet egy-egy új felfedezés vagy találmány megszületéséhez.

Ma az SF írókat, azok tudományos fantáziáját tartják a jövő modern tudománya tárházának, előhírnökének. Komoly kutatóintézetek foglalkoznak az SF irodalom tanulmányozásával, sőt néha egy-egy megoldhatatlannak látszó probléma kapcsán SF novellapályázatot írnak ki, abban reménykedve, hogy a tudományos fantázia terméke kimozdítja a kutatócsoportot a holtpontról. Lehet benne valami, hisz a tudós, legyen bár szakterülete legjobb koponyája, ám kvázi „szemellenzőssége" miatt nem képes kívülről látni a problémát, nehezen tudja kellő távolságból szemlélni a megoldandó feladatot.

Ebből a szempontból vizsgálva a science-fictiont, napjainkban már nem pusztán kortárs irodalomról beszélhetünk, de a modern tudomány ötletadójáról is. Ezt a jelenséget nem mondhatnánk „agyelszívásnak", hiszen mindkét fél önként veti alá magát az együttműködésnek, s mindkét oldal profitál annak gyümölcséből, melléktermékként pedig mi, hétköznapi emberek nyerünk vele a legtöbbet, hiszen nemcsak tudományos alapokon nyugvó, remek SF műveket olvashatunk, de élvezhetjük a modern tudomány mindennapjainkba átszivárgó kényelmi megoldásait is. A MetaGalaktika 9.5-ös verziója tehát egy tanulságos irodalmi-tudományos gondolatkísérlet.