Szörényi az árulásról írt rockoperát

"A mű kemény vádirat. Azt a kort dolgozza fel, amiben későbbi problémáink gyökereznek. Operám az árulásról szól" - foglalta össze új rockoperáját Szörényi Levente, miután az Index tudósítója megtörve a sajtótájékoztatón eluralkodó szolidaritási akciót, kérdést tett fel a zeneszerzőnek.

Az elnyomott opera

Hogy az Árpád népe című operát bemutató sajtótájékoztató nem a kákán is csomót kereső, belekérdezős, kekeckedős esemény lesz, egyébként már az elején sejthető volt. Amikor ugyanis a producer, Rosta Mária megköszönte az egybegyűlteknek, hogy nem Putyin programjára voltak kíváncsiak, nevetés és taps hangzott a sajtó soraiból.

Rosta Mária öröme mégsem lehetett teljes, a produkció ugyanis nehéz helyzetben van. Az Árpád népe hiába "igazi, mélykulturális esemény", 260 milliós költségvetéséhez egyedül az ORTT járult hozzá 140 millióval. Bár a díszlettervezőként jelen lévő Makovecz Imre szerint "addig jó", az összmagyarság érdekei mégiscsak sérülnek.

Mivel a kulturális miniszter egyetlen levelükre sem válaszolt, "kénytelen kelletlen" filmben juttatják el a darabot az emberekhez. A "misztikus opera" műfaji besorolást kapott művet élőben csak két alkalommal láthatja a közönség: a főpróbán, és az azt követő, március 28-i előadáson.

"Magyarországon még nem született olyan operaigazgató, aki bevinné a művet az operába", ezért előadásukat a Sportarénában kell megtartaniuk. Itt rögzítik a filmet, amit a Duna tévében, három részben vetítenek 2007 elején.

Szörényiéknek szintén a támogatás hiányában kellett nemet mondaniuk egy csíksomlyói meghívásra, bár Rosta Mária remélte, hogy májust követően kijuthatnak oda is.

Ahol tud, segít

A sajtótájékoztató műfaját végül mégsem az írta át, hogy magáról a darabról érdekes adatokon túl (lásd keretes írásunkat) csak két dolog derült ki. Hogy igazi családi vállalkozás: zenéjét Szörényi Levente szerezte, sógornője a producer, Szörényi Örs a művészeti vezető, akinek sógora és sógornője is szerepet kapott a vállalkozásban. És hogy a feltört tojásra emlékeztető Makovecz-díszletekre "pszeudo háromdimenziós vetítővel" vetítenek képeket.

A koreográfiát az újságírói kérdések borították. Egy rádiós úr azért kért szót, hogy felvesse, "nemzeti ügyet" kellene csinálni az operából, és a lottózásból befolyó összeg egy részét lehetne a produkció megsegítésére fordítani. "Ehhez állami akarat kellene, de ez is lesz május után" - mondta hamiskás mosollyal.

Rosta Mária azonban - a dolgok mögé látva - lemondóan megjegyezte, "egyelőre nem olyan vezetése van a Szerencsejáték Rt.-nek, ami minket támogatna". A következő újságíró azt javasolta, telefonos pénzgyűjtő akciót kellene indítani, amit a producer a december 5-i népszavazás kudarcára emlékeztetve vetett el. Végül egy médiamunkás a margitszigeti szabadtéri színpad kibérlését javasolta "fontolóra venni".

Magyarok Afganisztánból

Egy Makovecz Imréhez intézett kérdés kapcsán a jelenlévők végül megismerhették a misztikus rockopera szellemi auráját. "Össze-vissza hazudoznak a történelmünkről" - fejtette ki az építész. "Elhitették velünk, hogy nomád népek voltunk, pedig a jurta szerkezete nem erre utal". Makovecz szerint a jurta "utófeszített szerkezetét" csak olyan nép tudta feltalálni, amelyik a "legmagasabb rendű építészet" birtokában volt. Ennek nyomai pedig megtalálhatóak Afganisztán és Szíria területén, hozott bizonyítékokat az építész.

Végezetül lerántotta a leplet arról, hogy miért féltékenyek az európai népek a magyarokra: "Azt nem bocsátják meg nekünk, hogy 1100-ban szakrális birodalmat hoztunk itt létre".