Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA cigányzene az ország nemzeti kincse, ám "sokan megpróbálják elfojtani, elnyomni" - mondta el Bangó Margit a 100 Tagú Cigányzenekar budapesti sajtótájékoztatóján. A nótaénekes ezzel a mondatával arra célzott, hogy a Magyar Rádió idei műsorstruktúra-váltásának következtében a Magyar Rádió fő adóiról teljesen eltűntek a népdal és nótaműsorok.
Esélyük sem lesz megismerni
Bangó szerint a médiának óriási a szerepe a "cigányzene életében", abban, hogy a fiatalok megismerjék ezt a műfajt. Kitért arra: miután a Petőfi Rádióban "megszűnt" a cigányzene, a műfaj csupán egyetlen adón, a szűk hallgatói réteghez szóló Rádió C-n hallható.
"Ez egy nemzeti kincs, ez egy kulturális örökség. Nagyon-nagyon fontos, hogy az utókornak megmentsük" - hangsúlyozta, hozzátéve: ha mindenhol érték e műfaj, sikert arat még olyan országokban is, mint például Japán, ahol ez a kultúra ismeretlen, akkor a magyar fiatalokkal is meg lehet szerettetni.
Megszűnik a kultúra
Gerendás István, az 55 éve alapított Rajkó Zenekar vezetője kiemelte: a többségi társadalomnak büszkének kellene lennie arra, hogy "ebben az országban van egy olyan kultúra, amelyet a cigányság kultúrájának nevezünk", amely nagyon sokszínű, magas szintű, és az országnak presztízst jelent.
"Manapság azt tapasztaljuk, hogy ezt a kultúrát idehaza nem úgy támogatják, ahogy az megérdemelné. Ha ez a kultúra megszűnik, s efelé haladunk, ez jóvátehetetlen bűn lesz" - mondta.