Szenvedés félház előtt

Dave Gahan lemeze - Paper Monsters - promóciójaként felvetette: kiszáll a zenekarból, mert Martin Gore elnyomta, más dolga sem volt, mint az Andy Flatcher és Martin által megírt számokat felénekelje a lemezre, majd a koncerteken elénekelje. Addig azért nem merészkedett, hogy Martin afféle kapudrogként személyesen kényszerítette a heroinra, Andy pedig tölcsérrel nyomta le a torkán a viszkit, de majdnem. Egyik interjújában még Kurt Cobainre is neheztelt, mert ellopta tőle a főbelövés ötletét.

Szóval Dave azt mondta, hogy elnyomták, holott neki is voltak elképzelései a zenét illetően. Hát hétfőn a Budapest Sportarénában megtudtuk milyenek. Már az is gyanús volt, amikor azt nyilatkozta, hogy a Depeche Mode Exciter című albuma áll hozzá a legközelebb. Ez már jelzett valami szomorút, ugyanis az egyik leggyengébb DM albumról beszélt. De ennyire gyengére, szomorúra és szánalmasra még a DM-fan, így elfogult szerző sem számított, leszerelt Cure-os nőjével egyetemben.

Gyenge félház gyűlt össze hétfő este a Sportarénában. Feltehetően az a fele jött el teltháznak, amelyik még nem vette meg a lemezt. Pedig Magyarországon minden feltétele adott egy teltházas és jóhangulatú Dave Gahan koncertnek, ahogy egészen idáig, minden Depeche Mode koncerten így is volt. Magyarországon működik Európa legnagyobb és legaktívabb DM Fan Clubja , az indexes topicok között a Depeche Mode Klub hozzászólói aktivitásával szinte csak az Alfa Romeo szerelem_? vetekszik.

És erre este kilenckor megjelenik Dave a színpadon, Budapesten, és a legjóindulatúbb közönség szeme láttára elkezd nyavalyogni, borzalmasan rossz hangzás és a lehető legszánalmasabb képi kellékek között. Most képzeljék el a megasztárt, amint húsz évvel ezelőtti hópelyheket vetítenek a háta mögé. Több mint egy órán keresztül. Néha pörög egyet a tengelye körül félmeztelenül, akkor a tömeg egy része hisztérikusan sikongat, a másik szeme inkább eltakarja a szemét. Szegény Dave.

Még szerencse, hogy a félházat majdnem tökéletesen kezelték a biztonsági őrök. Aki ülőhelyet vett/kapott annak a seggét szépen a székhez ragasztották, így akkor is kizárt volt az őrjöngés lehetősége, amikor legalább néhány DM-klasszikust is lenyomtak. Pedig akkor még a hervadt közönségen is látszott némi lelkesedés. Húzzá az ülésedre bazmeg' - hangzott fel az erélyes felszólítás, amint az ember a lépcsőre mert állni, nem pedig az üléséhez ragasztva ült, mint egy Frank Sinatra koncerten. Egyébként az élelmesek le tudtak szökni ülőjegyükkel is a küzdőtérre, csak épp minek. Hehe...

A lemezről és a számokról sokat írni nem érdemes. A DM-ben bevált elemeket veszi elő, csak éppen közhelyesen, ötlettelenül, gyenge szövegekkel. Kár érte, Dave Gahan saját bálványát rombolja le, mégpedig módszeres alapossággal. Egyébként is milyen dolog már előállni egy popsztárnak azzal, hogy itt vagyok tisztán, drog és alkoholmentesen, a koncertjeimre pedig elkísér az asszony meg a négy lányom, akikkel meg idáig dolgoztam, azok elnyomtak.

Utoljára Pajor Tamás próbálkozott ilyen dumával, amikor a Neuroticot a Hit Gyülekezetére cserélte. Lovasi pedig megcsinálta a Bandi a hegyrőlt, és amikor látta, hogy nem jó, inkább maradt a Kispálnál. Ezt kéne tennie Dave-nek is. Szépen bocsánatot kérnie a DM tagjaitól, azt mondani, hogy bocsánat, nélkületek semmit nem érek, csináljunk még néhány jó Depeche Mode lemezt.