Meghalt Székely Magda

2007.04.30. 22:28
Székely Magda Kossuth-díjas költőt rövid betegség után, hétfőn hajnalban érte a halál.

Székely Magda 1936-ban született, 1959-ben magyar-bolgár szakos diplomát szerzett az ELTE-n. Ezután a Magvető Könyvkiadó, majd az Európa Könyvkiadó szerkesztője lett. Költészetére jellemzők a biblikus és mitologikus jelképek, a szókincs redukciója, a végletes tömörítés. Többek között orosz, német, cseh nyelvből fordított.

A költőnőt 1984-ben József Attila-díjjal tüntették ki, majd Füst Milán-díjban részesült. 2002-ben Balatonfüreden ő vehette át a világhírű olasz költőről, Salvatore Quasimódóról elnevezett nemzetközi költőtalálkozó és -verseny emlékdíját. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Első kötete a Kőtábla (Magvető, 1962) volt, ezt követték a Házunk körül (Móra, 1967), az Átváltozás (Szépirodalmi, 1975), az Ítélet(Szépirodalmi, 1979), a Kőre követ (Békéscsaba, Békés Megyei Könyvtár, 1984), az Összegyűjtött versek (Belvárosi kvk., 1992), az Éden: visszaemlékezés (beszélgetőtárs: Mezei András, Belvárosi kvk., 1994), A testen túl: régi és új versek (Belvárosi kvk., 1996) és Utolsó munkája idén jelent meg Régi és új versek címmel a CET Belvárosi Könyvkiadónál.

Ítélet (1979)

Leomolván az idők, mint a várak,

napján a végső elszámoltatásnak,

mindkét oldalon ugyanazok állnak.

Egy szín alatt a jók, a rosszak,

szorongatókon a szorongatottak

enyhületlen egymásba rajzolódnak.

Ott csak a jó az, ami súlya nélkül


felsorakozva útra kelni készül,

a gyönge híd csak egy hívásból épül,

ha majd beteljesedve

odaátról, áradnak egyre,

a fényből másba, fényesebbe.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport