Kutyaharapást szőrével

1. A síncsiszoló talpa alatt ropog a hó, nem valami nagy szám ez az idei, nyeszlett fehér lisztréteg. Azért mégiscsak hónak csúfolható, és amikor estefelé rátelepszik a fagy, egészen romantikusan recsegnek Erik léptei. Régi idők karácsonya. Hol vannak már a régi idők? 

2. Erzsi, a gyógytornász, kótyagosan fordul egyet az ágyban, régebben sosem ébredt fel, akárhogy hörgött és tajtékzott Buksi odakinn. Csak a neve Buksi, az állat egy idegbeteg fenevad. Régebben a kutya sem volt ilyen. Változókori problémák? Mindenesetre a nőnek több ideje volt sétáltatásra, most gyakran hetekig nem jut hozzá. Fáradtabb is, mert rosszul alszik. S mert rosszul alszik, Buksi mindig felébreszti. S mert felébreszti, nehezen alszik vissza. S mert nehezen alszik vissza, elátkozza Buksit. Meg a franciaágy másik felét, ami üres. Illetve azt, aki miatt üres.

3. Tibor már alig lát, de nyomja a gázt neki rendesen. Miért ő viszi még mindig az éjszakai fuvarokat? Mikor betöltötte az ötvenet, szólt a főnöknek, hogy mostantól, ha csak lehet, átjönne nappalosnak. Neki is jobb, mert biztonságos. Nem olyanok már a reflexek. És itt ez a sok húszas kamionosgyerek, akkora vagányok, mint egy ház. Csak bevállalják. Jól jön nekik a pótlék. Azt hiszed? Lazán betelefonálnak, hogy másnaposak, vagy hányt a barátnőjük. És nem jönnek be. Ő meg túl lelkiismeretes. Nem tud nemet mondani. Másik nemzedék. És most itt zakatolhat az agyzsibbasztó, néptelen úton, viaskodva az elhatalmasodó fáradtsággal. Már háromszor állt meg kávézni. Csak hazaérjen egy darabban!

4. Sötétkék az ég, Bernát egy csésze kávéval áll az ablaknál. Kedvére való ez a hajnali hangulat. A korai felkelést rühelli, de ha már sikerült kivackolódni az ágyruhák közül, és a kávéja is lefőtt, akkor tudja élvezni ezt a lassú derengést. Milyen észrevétlenül történik minden! Ahogy az emberekkel is. Találgatja, ki lesz még életben, mire a kórházba beér, hoztak-e újakat. Az elfekvő kétarcú hely. Oppardon, nem ez a hivatalos neve. Gondozási osztály. Egyesek folyamatosan a halálukon vannak, mégis elvegetálnak, évekig akár. A testük elfáradt, mégis élnek. Mások meg egyszer csak hipp-hopp, beadják a kulcsot, pedig bőven élhettek volna még. Rejtély a test.

5. A kutyák felhördülnek vagy felvonyítanak közel-távol, a völgyben messzire hallatszik a hóropogás. A síncsiszoló nem szereti a nagy lármát, fél is, hogy valamelyik kutya kiszabadul, nem ijedős, de semmi kedve a közelharchoz. Mióta elvált, ebben a nyaralóban él, s mivel a munka miatt hajnaltájban jár haza, s mivel a kályhát fával kell fűteni, jégihideg lakás fogadja. Akárhogy bedurrantott korábban. Próbál olyan helyekre lépni, ahol már elolvadt a hó. Lopakodó üzemmód.

6. Az a rohadt egyembernyi vákuum az ágy másik felé… Tibi megígérte, hogy nem éjszakázik már, hogy többet lehetnek együtt, a gyerekek úgyis kirepültek. Aztán tessék, mint egy vénasszony, mint egy özvegyasszony, Erzsi egyedül hánykolódik ezen a teniszpályányi szegleten. Villanyt gyújt, hunyorog. Inni fog egy pohár forraltbort. Estére csinálta, mert úgy volt, hogy Tibi hazaér. Egyedül nem volt kedve belekortyolni. Bevágta a hűtőbe. A lakást is kidekorálta karácsonyi díszekkel, fényfüzér itt, koszorú ott, ízlésesen. Elpepecselt vele. Még a klotyóban is illatgyertyák lobognak. Na de ha rajta kívül nincs, aki lássa? 

7. A negyedik kávé. Nem lesz az sok egy kicsit, papa? Ezt meg ki mondta? Tibor ijedten körbenéz, de a benzinkút üres, az eladó srác a mobilját bizgeti. Talán már hallucinál? Mégis kellene aludnia egyet? Inkább éjszakázzon itt, mint hogy sose érjen haza. Erzsi forraltborral várta. Volna. Fenébe. 

8. Fagyos az idő, Bernát kocsija kinn áll a ház előtt, az induláshoz még le kell kapargatni az ablakokról a jeget. Előtte beoson a hálószobába, belecsókol Zita hajába. Az asszony nyújtózik, felé fordul, és álomittas hümmögéssel nyugtázza kedvese közelségét. Megöleli a férfit, akit megcsap az alvó ember szájszaga. Nem undorodik. A munkahelyén durvább dolgokhoz szokott.

9. Rohadt büdös anyját ennek a kutyának! Ott csinálja a műsort fröcsögő nyállal, hörögve ugat a síncsiszolóra, szőre borzolódik. Megpróbálná megkerülni, de az mindig elállja az útját. Jobbra lép. Az a dög jobbra húzódik. Balra próbálkozik. A mocsok balra húzódik. Lehajol egy kőért, a kutya ínye kilátszik, ugat ezerrel, egyre közelebb merészkedik. Erik hozzávágja a követ, a kutya félreugrik, majd előrevetődik, és elkapja a fickó bokáját. A síncsiszoló felüvölt, lehajolva fojtogatni kezdi Buksit.

10. Ez meg mi a fene? Erzsi álmosan gubbaszt a konyhaszéken, a képet nézi, amin Tibi vigyorog. Egy fél órája küldte a benzinkútból. Idiótán, de kedvesen csücsörít a csókos szájával. Hamarosan hazaér. Talán mégis együtt forraltboroznak. Aztán visszabújnak. Talán össze is bújnak. Ha Tibi nem lesz annyira fáradt. De most olyan hülyén ugat ez a kutya! Megint kiszökött? Tibi megígérte, hogy befoltozza a kerítést… Ígérni könnyű! Erzsi belebújik a kabátjába, és papucsban kislattyog a kapuhoz.

11. Az autó nagyban duruzsol, melegszik, Bernát pedig fütyörészve kapargatja a jeget az ablaküvegről. Szerencsére nincs késésben, akkor kapkodna és szitkozódna. Most szinte kedvét leli a műveletben. Elnézegeti a cirkalmas jégvirágokat, mielőtt eltüntetné mindet. A fagy éppen olyan mintázatokkal dolgozik, amilyeneket a nagymamája tafota-paplanhuzatán látott régen. Nagy dizájner a tél. A legnagyobb. 

12. Ez a kócos nő egész jól néz ki a nagykabátjában. Erre gondol először a síncsiszoló, bármennyire is fáj a bokája. A válása óta gyakran észreveszi a nőket. Na jó, kifejezetten vadászik rájuk a tekintetével. Elengedi a kutya torkát, Erzsi meg leüvölti az állat fejét. Az eb farkát behúzva eltakarodik. Az asszony ijedten közeledik, bocsánatot kér. Beinvitálja a házba. 

13. Bernát a seb fölé hajol, megkönnyebbülten legyint. Kicsit be fog vérezni, de szerencsére csak a bőr szakadt fel itt-ott. Nagyobb az ijedség, mint a baj. Pláne, hogy az ebnek megvannak az oltási papírjai. Nem, forraltbort nem kér, bár pompás az illata. Vezetnie kell. Egy bögre karácsonyi teát elfogad. Pont annyi ideje maradt, néz az órájára.

14. Erik elégedetten kortyolgatja a fűszeres italt, bár a lába kétségkívül sajog. Ám egy ronda öregember kutyája is megharaphatta volna. Most meg itt ül a szomszédasszonnyal meg ezzel a jóarcú fiatal orvossal, és a karácsonyi készületekről beszélnek. Betoppan Tibor is, nagydarab fickó, kezet ráznak, kap egy pohár forraltbort. Bernátnak rohannia kell munkába. De kiderült, hogy mind szeretnek pókerozni, már meg is beszéltek egy előkarácsonyi partit. Bernát a feleségét elhozza. Szotyolában fognak játszani, mert Erik és a nagymamája mindig ezt csinálták régen. Bűnbarlang, emelte fel mutatóujját régen a nagyi. Most meg Erik.

15. Tibor éppen arról mesél, hogyan horgászott az apjával, aki elaludt a parton, és egy jókora hal berántotta a vízbe botostul, székestül az óvatlan pecást. Erik a nővérét hozza szóba, aki anyja helyett anyja volt, és még ma is néha azt álmodja, hogy a nővére olyan tejbegrízt főzött neki, amilyet azóta sem evett. Erzsi megígéri, hogy lesz tejbegríz is a nagy kártyapartin, abban ő specialista. Tibor ezt tanúsítja, miközben élvezi a masszázst, mely felpezsdíti a nyakát és a csuklyásizmait. Kisvártatva búcsút vesznek egymástól. Mikor Erik belép a fagyos házba, és nekilát a begyújtásnak, elmosolyodik. A következő pillanatban fel is jajdul, nem figyelt a bekötözött bokájára. Szokatlan még neki a sérülés. Félálomban eszébe jut, hogy elő kell keresnie a régi paklit. Vajon hová tette? 

(Borítókép:  Sergen Sezgin / Anadolu Agency / Getty Images)