Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMegvettük Orfű utolsó kenyerét
További Fesztivál cikkek
Aktuális
Kispál, Quimby, HS7, PUF
A 846 fős Orfű lakói láthatóan elmenekültek, vagy a fesztiválon vannak, legalábbis számunkra ez derült ki a kajavadászat alkalmával. Lovasi Andrásék nem akarnak nagyobbak lenni, nem a növekedés a cél, így meglepetésünkre nem épült ki a tipikus lehúzó fesztiválipar sem a Fishing on Orfű körül. Ezt bizonyítja, hogy csak a tó másik oldalán találtunk közértet, ahol megvettük a falu utolsó kenyerét.
De lássuk a bizniszmodellt: olcsó jegyek, 6 színpad, magyar fellépők, két külföldi zenekar, és minden napra valami Lovasi-projekt (Kispál, Kiscsillag, Csík, Budapest bár). A lényeg, hogy a tó iszonyú nyugis, tiszta és jó hangulatú, semminek nem kell nagy feneket kerekíteni, és a multik reklámjait is hagyni kell, ahol csak lehet. Kivétel a Jagermeister és a Bwin, amelyek mondjuk elég furán is néznek ki itt.
[Bréking: megjelentek az első külföldiek!]
Az igazi meglepetés, hogy nem nyomulnak a nagy pécsi cégek, pedig a nagy fesztiválokról ennyit biztosan megtanulhattunk. A Volton mindenhol sörreklámba botlunk, a Szigeten meg mindenbe. Orfűn az Alexandra is visszafogott színpadtámogatással van jelen csak, ahogy a pécsi dohánygyár sem veszélyes, sőt a Pécs2010 logót sem látni sehol, gyakorlatilag reklámok nincsenek is. Európa Kulturális Fővárosának jövére egyik hivatalos fesztiválja lesz ez, és a pécsi menedzsmentközpontban erre bátran építhetnek is.
[Újabb bréking: állítólag Lovasi két órája nem lépett fel sehol az orfűi fesztiválon]
Gyorsjelentésként: az összes magyarországi fesztivál közül az orfűinek értékelhető a napközbeni része, mert ez nem egy zenei fesztivál elsősorban, hanem nyári tábor, Lovasi és Rátgéber a táborvezetők. délelőtt csend van, nincs az a posztapoliptikus Sziget-érzés, hogy az atomtámadás utáni cybervilágban hajnalban mulatnak a mindenből kiábrándult fiatalok. Csend van, pihenés, elsősorban orfűi tavon próbálgatott úszómozdulatok.
Az utolsó kenyér
Izgalmas szuicid kísérletbe kezdtünk, amikor elindultunk reggelit lőni a baranyai vadvilágban. Az orfűi tó egyik oldalán van a Panoráma kemping, majd pontosan keresztben a tó másik oldalán az Egyetlen Bolt. Amíg eddig eljutottunk, olcsó büfésbe és egy étterembe futottunk bele
Orfű utolsó kenyerét én vásároltam meg, ami minden bizonnyal a kifejlett túlélő ösztönömnek köszönhető, meg annak, hogy az ajtóban beelőztem egy lányt, valahogy érezni lehetett, hogy a vekni kenyérre hajt. Az egyetlen bolt állja a vég nélküli küzdelmet, a boltos néni a paprikás szalámi szeletelés közben bevallja, hogy örül neki, hogy pár napig ennyi melója van, és "kedvesek a fiatalok".
Többen kérték, hogy jelezzem a cikkben, a Fishing On Orfű az a fesztivál, ami a Balatonsound lehetett volna a vízzel, emberekkel és kempingezéssel. Szolgálati közleményünk végén lassan egy kommunikében közölhetnék velünk, pestiekkel, hogy melyik a jobb útvonal: Siófok felé, vagy a hatoson jönni Orfűre.
Rovataink a Facebookon