Összevont Szakkör - Underworld a Balaton Soundon

Ez is egy unalmas forró délutánnak indult, a vakáció pont annyira lódult bele önmagába, hogy felsejlettek a hátrányai is, úgy mint rohamosan fogyó zsebpénz, szomszéd kislány nyaralni ment, a kedvenc számítógépes játékomat pedig már sokadjára vittem végig csukott szemmel. Ezért hát éppen kapóra jött az ajánlat, amelyet elfogadtam, de majd le fogom tagadni, mert ciki - kis iskolámban összevont számítástechnikai és vegyésszakkört hirdettek meg. Az előkészületek varázslatos időtöltést vetítettek elő, az eszközök sokasága, a kivehetetlen (esetleg felesleges?) csillogó-villogó áramkörkezelő bigyók mind-mind a nebulók meggyőzését szolgálták, hiába no, tanáraim kedvelik a régimódi bonyolultkodó technikai megoldásokat.

Underworld

Aztán amint elkezdődött a foglalkozás, minden kis diák szemében ott csillogott a megértés, hogy a ciki, ha nem mondják, nem is ciki, és a fene egye meg, bitang jó móka együtt lenni, lelkesedni valamiért, lekötni magad. Telt múlt az idő, tanár úr egészen kivetkőzött magából, csillogós zakójában halszemes kamerával zaklatatottan közvetítve önmagát igyekezett továbbadni a tudást, majd pont, mire vegyész barátaink előálltak a laboratóriumi labdákkal, a szertárból csakis az alkalom kedvéért előrángatott vetítő is kerek alakot öltött, benne villódzott az utca, a táblák, a virágok, a metrók, a bulik, a fegyverek, majd végül az egész egyetlen morajló tengerképet mutatott, ebből minden nebuló megértette, hogy ebben a kis kerek fehér ek szóval labdában MINDEN BENNE VAN! Ez a számítástechnikai vegyészösszejövetel persze a PC megjelnése óta változatlan, hiába no, kis iskolánk nem engedheti meg magának a túlzott progressziót. Füstbevesző Csillogó Tibor bácsitól még kérdeztünk volna de nem lehetett, majd jövőre.

Még valami azok számára, akiknek van szerencséje messziről elkerülni a VIP karanténeket. Következő a kép: ülök egyedül a bőrkanapén, immáron távolról élvezve a koncertet, mire Ludasmatyikalapos Géza és Izomtrikó Béla barátja meghallva a kilencvenes évek legnagyobb szintiriffjét, önmagukból kikelve ugrottak a kanapé peremére egy kis önfeledt üvöltözés, sörlocsolás és kézláblóbálás erejéig. Mire megérkezett a várva várt, immáron tényleg táncolható mosógépzaj, Béla és Géza újra fátyolos tekintettel üldögéltek. Ki érti ezt?

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!