Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAkár Lenny Kravitz is felléphet a Balaton Soundon
A Balaton Sound és a VOLT csak ötven százalékban a Sziget Kft-é, a rendezvény főszervezője és tulajdonosa még Lobenwein Norbert és Fülöp Zoltán. Utóbbit kérdeztük arról, hogy mégis mitól prémium a Balaton Sound, ha pont ugyanúgy néz ki, mint a VOLT, hogy miért nincsenek szupersztárok a magyar fesztiválokon, és egyébként is miért kell ennyi program. A magyar fesztiválozók el vannak kényeztetve, de a Metallicát azért nem kaphatják meg.
Az elmúlt pár évben megduplázódott a nyári fesztiválok száma, ahol ugyanaz a 20-30 magyar zenekar tölti meg a színpadok programjait. Ebben a mezőnyben három év alatt emelkedett ki a Balaton Sound, amely már tavaly is százmilliós nyereséggel zárt. Miért lett ennyire sikeres pont ezt a fesztivál?
Néhány évvel ezelőtt merült fel egy prémiumfesztivál ötlete, amely két barátommal és üzlettársammal, Lobenwein Norberttel és Muraközy Péterrel folytatott beszélgetések során kristályosodott ki. Arról diskuráltunk, hogy lenne igény Magyarországon egy olyan eseményre, amely fesztivál formájában ad lehetőséget az igényes szórakozásra, minőségi programkínálattal, komoly nemzetközi sztárokkal, olyan klubszerű vendéglátóhelyekkel, amelyekről beszélnek az emberek, ahova menő eljárni. Ahol olyan komforttal találkozhatnak, amely meggyőzi őket arról, hogy érdemes belekóstolni a nyári fesztiválozás műfajába. Sörsátrak helyett impozáns, egyedi felépítmények, sörpadok helyett kényelmes fotelek, nyugágyak, koktélbár és kifinomult zenei kínálat.
Az üzenet úgy tűnik átjött, a Balaton Soundon megfordulók jelentős része ugyanis tényleg úgy gondolja, hogy ez egy prémiumfesztivál, ahol sokkal többet kap, mint akár a VOLT-on, akár más rendezvényeken, emellett részegen sárban fetrengő punkokkal sem kell találkoznia. Pedig az olasz sonkaválogatáson, vagy a hideg libamájon kívül nem nagyon különbözik ez a rendezvény sem kínálatában sem infrastruktúrájában a VOLT-tól. Ugyanannyi vécé van, ugyanazokat a színpadokat látom, még a székek is ismerősek Sopronból. Akkor miért is prémiumfesztivál a Balaton Sound?
Sok a hasonlóság a két rendezvény között, hiszen ugyanaz a szervező stáb áll mindkettő mögött. A VOLT Fesztiválon is hasonlóan nagy odafigyeléssel alakítjuk ki a rendezvény kommunális hátterét, infrastruktúráját. Hasonló mennyiségű konténerrel, szaniter egységekkel, mobil higiéniás eszközökkel. Még a Nagyszínpad szerkezete is ugyanaz, Sopronban lebontjuk és Zamárdiban felépítjük. Ami különlegessé teszi a Soundot, hogy itt van a Balaton, ami egy csodálatos kulisszát ad a rendezvénynek a hosszú, több mint egy kilométeres partszakasszal. Bár hozzátenném, hogy a VOLT helyszínét, a soproni Lővéreket is sok fesztiválszervező elcserélné velünk.
A fellépők tekintetében is van különbség a két rendezvény között, mi úgy szoktuk megfogalmazni, hogy míg a VOLT eklektikájába belefér a kemény rock és a metál zene is, addig a Balaton Sound Nagyszínpadán nem tudnám elképzelni a Limp Bizkitet vagy az Offspringet, hogy két, időben közeli példát említsek.
A VOLT-ot idén sok kritika érte azért, mert például a Nagyszínpadon néha egy trashmetál zenekart DJ-szett követett, azt pedig mondjuk indusztriális rock váltotta. Nem lehet, hogy a siker titka a műfaji fesztivál, ahol egy zenei stílus kedvelőinek igényeire koncentrálnak a szervezők?
Szerintem jó, hogy a Volt programja ilyen változatos, mondhatni multikulturális, ettől is sikeres. A Volt látogatói közt is van olyan, akit az elektronikus zene is érdekel, inkább a két fesztivál hangulata más. A VOLT inkább az aktív szórakozásról szól, a Balaton Sound pedig a pihenésről.
Ráadásul a Balaton Sound sem egy műfajú fesztivál, lehet, hogy idén a Nagyszínpad programjában túlsúlyban van az elektronikus zene, de ez nem volt teljesen tudatos koncepció. Idén is hívtunk olyan fellépőket, akik nem illenek bele az elektronikus zene skatulyájába, elég csak a különféle jazz produkciókra vagy világzenei fellépőkre gondolnunk. És egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy jövőre, mondjuk Lenny Kravitz lépjen fel a Balaton Soundon.
Nyugat-Európa nagy fesztiváljaihoz képest a magyar rendezvények sokkal nagyobbak és látványosabbak. Amíg a Novarockon mindössze két színpad és néhány vendéglátóhely van, addig a VOLT-ton egy időben akár tíz színpadon is vannak koncertek, ráadásul több tucat pultnál lehet enni és inni rendelni, van pálinkaház, minifánk és tócsni is. Hogy alakult ez így?
Azt hiszem, a magyar fesztiválozók kicsit el vannak kényeztetve, hiszen ahogy én látom a nagy európai, sőt a tengerentúli fesztiválok sem figyelnek ennyit a vendéglátás minőségére, és az infrastruktúra is sokkal szegényesebb.
A zenei programokon túl a különféle kulturális tartalmak pedig Európa legtöbb fesztiváljáról pedig szinte teljesen hiányoznak,
Ha valaki szerint kevés a mosdó a Szigeten vagy a Balaton Soundon, annak érdemes ellátogatnia az idén negyven éves hollandiai Pinkpop fesztiválra, ahol egyensátrakban helyezik el a vendéglátóegységeket, vetésforgóban szervezik meg három színpadon a koncerteket és többek között letakart mobilkerítések szolgálnak illemhelyül.
Talán azért ilyen magas a nyári fesztiválok infrastruktúrájának színvonala Magyarországon, mert a Sziget korábban nagyon magasra tette a lécet, és mindenki ezeknek az elvárásoknak igyekszik megfelelni, hiszen ezt szokták meg a magyar fesztiválozók. Azért is van ennyi színpad minden rendezvényen, mert a Sziget a kezdetekkor azt a koncepciót találta ki, hogy a nagy fővárosi és vidéki klubok települjenek ki egy hétre a maguk által szervezett programokkal, és azóta ez a sokszínpados modell terjedt el.
De nem lehet, hogy ha nem lenne annyi színpad például a VOLT-on, akkor sokkal nevesebb fellépőkre futná a keretből, és nem kéne már leszállóágban lévő külföldi fellépőkkel megtölteni a Nagyszínpad programját?
Ez nem csak ezen múlik, hiszen a magyar jegyárszint mellett nehéz egy szupersztárt finanszírozni. Az elkövetkező években nem valószínű, hogy mondjuk a Metallica fellép a Volton. Persze azért mindent elkövetünk.
Amíg ugyanis a határ másik oldalán a Novarock, akár egymillió eurót is el tud költeni egyetlen sztárfellépőre, addig nekünk ennek az összegnek a töredéke jut. Megtehetnénk, hogy az egész költségvetésünk kifizetjük a Linkin Parknak, de akkor nem maradna pénz a többi programra, egy fellépő pedig nem fesztivál. Másrészt nagyon nagy a verseny a nyári időszakban a fesztiválok között, hiszen egy-egy hétvégére több rendezvény is jut, így az igazán nagy sztárok válogathatnak és a legmagasabb ajánlatot fogadják el. Nem beszélve arról, hogy Magyarország sajnos nem túl nagy piac a zenekarok számára, összehasonlítva más nyugat-európai országokkal.
Igaz, hogy Nyugat-Európában magasabbak a fesztiválok jegyárai, ellenben sokkal kevesebb a szponzor. Az hogy egy-egy magyar fesztivál néha szinte vurstlivá válik a sok szponzorált színpadtól és reklámtól, ezek szerint nem hoz annyi többletbevételt, hogy fel lehessen venni a versenyt a nagy európai fesztiválokkal?
A Roskilde vagy a Glastonbury programbüdzséjét össze sem lehet hasonlítani a VOLT vagy a Balaton Sound fellépőkre fordított költségével.
Ezt a különbséget néhány szponzorral nem lehet áthidalni, hiszen ahogy a magyar fogyasztó is árérzékeny, úgy a magyar reklámpiac is az.
Ráadásul az utóbbi években egyre többet teszünk azért, hogy a fesztiváljaink ne váljanak puszta reklámfelületté. A jelentkező szponzorokkal bizonyos értékhatár alatt nem kötünk szerződést, nem árusítjuk ki fillérekért a rendezvényeinket, inkább arra törekszünk, hogy legyen néhány nagy, markánsan megjelenő támogatónk, mint sok kicsi.
Emellett nem engedélyezünk bármilyen reklámmegoldást a VOLT-on és a Balaton Soundon, évek óta kerüljük például a szórólapozást a rendezvény területén, mert nem akarjuk, hogy teleszemeteljék a fesztivált, és inkább olyan promóciós eszközöket javaslunk, ami kevésbé direkten zaklatja a látogatókat, jobban illeszkedik az igényeikhez, értéket ad az eseményhez.
Mi nem sikerül jól az idei Balaton Soundon? Mit lehetne jobban csinálni jövőre?
Összességében sikerült olyan fesztivált létrehozni, amilyet eredetileg szerettünk volna, jövőre még azért továbbfejlesztjük az infrastruktúrát, talán kevésbé látványosan, mint az idei évben, de az a célunk, hogy még nagyobb legyen a higiénia. A Nagyszínpad programját az idei évihez hasonló nagy nevekkel, sztárokkal szeretnénk feltölteni, már van is néhány fellépőre ötletünk. Már idén, a Balaton Sound alatt kollégáim azon dolgoznak a backstage-ben, hogy meggyőzzék a különféle ügynököket, menedzsereket, hogy érdemes zenekaraikat eladni a fesztiváljainkra.
Rovataink a Facebookon