Tényleg hipersebességgel drágul a Sziget?

A Sziget egyre drágább, ezt a fesztivált már csak a holland fogorvosok gyerekei tudják megfizetni, annyiba kerül egy sajtos-tejfölös lángos, hogy azért már nem vacsorát, hanem szobabútort lehet kapni az Ikeában. Ilyen és ehhez hasonló véleményeket hallani a Szigetről, főleg hajnali fél három után, amikor a társaság összes tagja már rég sörre és pálinkára váltotta minden pénzét, ráadásul nem is túl jó napi árfolyamon.

Az biztos, hogy a Sziget sokkal drágább, mintha eldugott kis kocsmákban vedelnénk, de a belső kerületek, népszerű szórakozóhelyeihez, vagy mondjuk a trendi romkocsmákhoz képest nem is olyan nagy a különbség – sőt, egyes helyekhez képest a Sziget olcsóbb. A sör 580 forint egy korsóval, körülbelül ennyi a hetedik kerület romkocsmáiban és még valamivel drágább is a Liszt Ferenc tér szórakozóhelyein. Egy négy centes Unicum 800 a Szigeten, míg Budapest felkapott helyein gyakran inkább 900 forint, és amíg a fesztiválon decinként 250 forintért iható, sőt, minőségi folyóbort kapni, és 350 forint a már prémiumként kínált fehérbor, addig a belvárosban sok helyen ennél sokkal magasabb árakról indul a borlap kínálata.

A Sziget árai évről-évre

	2005	2008	2009	2010	2011	2012
Sör	270	390	450	500	530	580
Folyó bor	80	100	120	120	250	250
Lángos	-	-	400	450	500	700
Gyros	-	-	700	750	850	900
Kóla	250	350	360	360	390	420
Hotdog	-	-	600	650	650	700
Unicum	550	700	700a	-b	700	800
Napijegy	7000	9000	10000	12000	12000	13000
Burn	460c	650	650	650	450	500
Irsai Olivér	220	250	300	300	350	350

^a A kiszerelés 5 cl-ről 4 cl-re változott
^b Abban az évben nem árultak Unicumot a Szigeten
^c Adott évben még a Red Bull volt a Sziget hivatalos energiaitala

A koncertek közt részegen kerengéshez elengedhetetlen nagy adag, egészségtelen és szénhidrátokban gazdag tápanyag bevitele viszont tényleg több pénzbe kerül, még akkor is, ha a menő szórakozóhelyek környéki budapesti gyorséttermek, gyros-büfék áraihoz mérjük. Mondjuk a gyrosért a Sziget egyes pontjain akár 1000 forintot is elkérnek, miután elhangzott a szokásos kérdés, miszerint csirkeborjúhagymacsípősmehet. Sajtos-tejfölös lángost akár már akár 600 forintért is kapni, ami körülbelül száz forinttal magasabb a balatoni átlagárnál, de mondjuk egy szelet pizza 700, miközben azt még a körút forgalmasabb pontjain is legfeljebb 400 forintért mérik. A Szigeten az ételek árát az italokéval szemben egyébként nem egységesítik, de hasonló/egyforma termékek között nem jellemző 50-100 forintnál nagyobb eltérés a különböző standokon.

És még valami: a Sziget még mindig olcsóbb, mint a Balatonsound, ahova évről évre zokszó nélkül vonul le a teljes magyar autófényező iparág a műkörmösök érdekképviseletével együtt. De hát a kérdés nem is az, hogy mennyire drága a Sziget, hanem az: tényleg olyan ütemben drágul-e, hogy azzal már csak a nyugat-európaiak tudnak lépést tartani, és még ők is zihálnak néha.

Hogy erre választ adjunk, előkerestük az utóbbi évek fesztiváljainak árlistáját és összevetettük a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisával, amelyben egyes termékek és szolgáltatások éves átlagárait rögzítik. A kérdés az volt, hogy a Szigeten vagy Magyarországon gyorsabb-e az áremelkedés – a módszertanunk az volt, hogy nem az inflációval vetjük össze az egyes Sziget-termékek árának változását, hanem az adott termék magyarországi átlagárának alakulásával.

Két ok miatt sem voltunk könnyű helyzetben. Egyfelől azért, mert az élelmiszerek Sziget-áraira csak saját, fröccsöktől megviselt memóriánkra, illetve az Index cikkarchívumára támaszkodhattunk (az italárak azonban az utóbbi években rendre megjelentek a Sziget hivatalos programfüzetében). Másfelől azért, mert a KSH annak idején az adatbázisának összeállításakor – eléggé el nem ítélhető módon – nem vette kellőképpen figyelembe a mi most megjelenő igényeinket, így az általuk rögzített árú termékeket nehéz volt ráilleszteni a szigetes termékekre.

Hogy ez mit jelent? A KSH az asztali bor árát rögzíti, vörösét is, fehérét is, de a minőségi borokét nem. Hogy bár egyes egyedi termékek árait nyilvántartják, de az Unicum nincs köztük csak általában a vodkák, illetve a gyümölcspárlatok. Sörből külön „hazai világos” és „minőségi” kategória van, energiaital pedig egyáltalán nincs (holott a Burn szigetes árairól meglehetősen pontosan számaink voltak).

És az italokkal még mindig egyszerűbb volt a helyzet. A főbb fesztiválételeket már nem tudtuk összehasonlítani a KSH adataival, mert a statisztikai hivatal se a gyrost, se a tömd magad hotdogot nem tartja számon (két készétel van az adataik között, az iskolai ebéd és a kétfogásos napi menü). Éppen ezért a lángost a liszt átlagárának változásával vetettük össze, és az egyszerűség kedvéért a gyrost is (bár tudjuk, itt nézhettünk volna húst vagy éppen különféle zöldségeket is).

A szigetes napijegyek árának növekedését a kultúra a kultúrával szemben elvén a múzeumi belépőjegyek átlagárának változásával vetettük össze. Itt lehetőségünk lett volna még számos, választhattuk volna a mozijegyet vagy a Népszabadság-Magyar Nemzet-Nemzeti Sport-Nők Lapja négyes valamelyikét is.

Az italok árának összevetésekor nehézséget jelentett az is, hogy az eredményeket például a bornál nagyban torzíthatja, hogy amíg a Szigeten egyre jobb borokat kapni, addig Magyarországon az átlagárárt egyre jobban lenyomják az olcsó, kannás borkészítmények. Éppen ezért a KSH az infláció ellenére is a bor átlagárának csökkenését regisztrálta az utóbbi években. Végül némi módszertani leegyszerűsítéssel az Irsai Olivérrel a fehér asztali árát állítottuk szembe, míg a folyóboréval a vörösboroskólás évtizedek emlékére a vörösborét. A sör áránál pedig fontos megjegyezni, hgy a Sziget a minőségi felé tolódott el itt is, vagyis 2010-től nem kapható már Arany Ászok, csak Dreher, ez pedig rögtön drágulással, de minőségi javulással is járt.

Az adatok összevetéséből az látszik, hogy szinte mindenben jobban drágult a Sziget, mint Magyarország. A legnagyobb különbség a sör idei árának alakulásában van: közel 80 százalékkal kerül többe idén a sör a Szigeten, mint ahogy azt a sör átlagárának alakulása indokolná. A sör folyamatosan az átlagárnál lényegesen nagyobb mértékben emelkedik a Szigeten. Ennek egyrészt az az oka, hogy már nem kiemelt támogató egyik sörgyár sem, ezért nincs nyomott ára a sörnek a fesztiválon, másrészt a magyar átlagárakat jelentősen lenyomták az utóbbi években a hipermarketek akcióban kínált minőségi és noname sörei.

A Sziget árainak változása az országos átlagár változásához képest évente, százalékban^,a

	2008	2009	2010	2011	2012b
Sör	32,54	45,24	54,83	64,15	79,70
Bor vs vörösbor	42,42	66,01	68,26	229,07	234,41
Fehérbor vs Irsai Olivér	32,67	57,12	58,16	67,74	63,59
Unicum vs szeszes ital	34,32	29,84	n. a.	18,30	28,15
Kóla	28,45	26,47	26,47	30,10	29,35
Lángos vs liszt			13,31	-14,84	47,36
Gyros vs liszt				-18,41	0,93

^a A mínusz érték azt jelenti, hogy a Szigeten az árak kisebb mértékben drágultak, mint ahogy azt az országos átlagárak változása indokolná.
^b Nem éves, hanem júliusi átlagár.

Tavaly az élelmiszerek közül például a lángos kevésbé drágult, mint ahogy a liszt átlagárának változásaiból arra következtetni lehetne – részben azért, mert tavaly robbanásszerűen megnőtt a liszt ára –, és az elmúlt két évben Sziget-jegyben számolt pénzünk is kevésbé inflálódott, mint ha múzeumi belépőben számoltuk volna. Vagyis a Sziget valamivel jobban drágul, mint Magyarország, de ennek nem az az oka, hogy a külföldiek pénztárcájához szabták az árakat, hanem az, hogy a Szigeten se a hipermarketek árversenye, se saját márkás termékek, se kannás borok/noname sörök nem szorítják le az árakat.

Ráadásul ha belegondolunk, hogy egy korsó sör árában nem csak a sör és a pohár ára, meg persze a csapos bére van benne, hanem a fellépő zenekar gázsijának egy része is, akkor máris nem olyan nagy a különbség. Az első Sziget költségvetése még csak 26 millió forint volt, a tavalyi fesztiválé pedig 3,3 milliárd forint: a különbség jelentős része nem a jegyárakból, hanem egyéb forrásokból, például a vendéglátásból folyik be. És ha már a kocsmák költségeinél tartunk: a Szigeten nyolc napra kell felhúzni egy sörözőt vagy pizzériát, így az építés költségei is ott vannak abban a sörben, vagy szelet pizzában.

Persze a mi adatbázisunk még igencsak hiányos. Az még megvan, hogy 1996-ban 700 forint volt egy napijegy, de ugyanennyiért árultak övtáskából hasított hamis hetijegyet is a punkok a bejárattól nem messze. Ja, és 20 forint volt egy zsíros deszka hagymával, de a többit sajnos már elfelejtettük. Ha a van itt olyan, akinek a memóriáját nem viselte meg ennyire 20 évnyi fesztiválozás, írja meg számszerűsíthető emlékeit a kommentekben!