2013-ra feltűnt a Balaton Sound szervezőinek az, ami már a magyar fesztiválozás kezdete óta nyomaszt sokakat: minőségi hiphop csak a legritkább esetben kap helyet a színpadokon, ami különösen azért fura, mert egy olyan országban élünk, ahol egy ideig minden második alsós gimnazistának eminemes nadrágja volt. A Sound most végre érezhetően nyitott, hiszen a fellépők közt ott van Nas, Iggy Azealea is, a Wu-Tang Clan első magyar fellépése pedig valószínűleg az egész fesztivál legnagyobb dobása volt.
Pedig igazából az égvilágon semmi nem történt a fellépésen azon kívül, hogy egy DJ lemezpakolgatására egyszer csak megjelent a színpadon nyolc őrületesen menő ember, hogy a maguk stílusában elszövegeljék, mit gondolnak a világról. Illetve azt, hogy mit gondoltak a világról húsz évvel ezelőtt, amikor a műfaj klasszikusának számító bemutatkozó lemezük megjelent. A Wu-Tang Clan tényleg minden sablont elpuffogtatott, a pisztolylövés-effektektől kezdve a színpadon spanglizásig – ez utóbbit Method Man prezentálta.
Apropó Method Man, a teljes tagsággal megjelenő kollektívának is sikerült a vezéregyéniségévé válnia mindössze azzal, hogy néha a breaktánc határát súroló mozgást mutat be. A színpadi jelenlét persze mindig fontos egy ilyen koncertnél, de az, ahogy a Wu-Tang adja elő magát egészen páratlan. A fellépést nézve az az ember érzése, hogy valójában nincs is minden mozdulat tökéletesen megkoreografálva, hanem tényleg spontán sétálgatnak szövegelés közben. Persze nyilvánvalóan ki van itt találva minden mozdulat előre, de ezt teljesen elfelejti az ember akkor, amikor a Shame on a Niggára és társaira képzeli azt, hogy ő egész Zamárdi legnagyobb stricije vagy legnagyobb ribanca. Ebbe az érzésbe lehetett úgy belefeledkezni azalatt a másfél óra alatt, amit bemutattak Zamárdinak, bár az többször is kiderült, hogy szerintük Budapesten vannak. Ezt annyira komolyan vették, hogy még egy Wu-Dapest feliratú pólót is készíttettek, bár az igaz, hogy Zamárdival nem lehet ilyen frappáns viccet gyártani.
Ameddig Snoop Dogg tavalyi szigetes fellépéséről úgy sétált el az ember, hogy egyértelművé vált, hogy Snoop Dogg a világ királya, addig a Wu-Tang azt sugallta, hogy mindenki a világ királya a közönségben annak ellenére is, hogy DJ Mathematicsszel szemben a többiek nem tudnak akár lábbal is szkreccselni. Ahogy ők bebizonyították, hogy ennek a stílusnak van helye a magyar fesztiválokon, a közönség mérete is jelezte, hogy lenne igény több hasonló bulira. Akár hetente is.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon