Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMiért kamuzik Gerendai minden Sziget után?
A PR-ban minden bizonnyal Gerendai-effektusként kap majd nevet az a jelenség, amikor az ember bármit mondhat, lehet akár a legőszintébb is, mindenki már a lélegzetvételénél hangosan csapkodja a térdét, hogy öreg, ez mekkorát kamuzik már megint.
A Sziget alapítója és egyik vezetője hétvégén bejelentette, hogy kevesen jöttek el a fesztiválra, így idén veszteséges lett a rendezvény. Persze azonnal megjelentek a gúnyos fotómontázsok a Facebookon, Tumblren, a nullszaldóval és a fesztivál kötelező veszteségével viccelődve. Érthető, hiszen Gerendai siránkozása olyan kötelező elemnek tűnik a Sziget végén, mint a Prodigy évi fellépése valamelyik szigetes fesztiválon.
13-ból nyolszor nyereséges
Miután a röhögés után kitöröltük szemünkből a könnyeket, megnéztük, mikor milyen szöveggel adta be a Sziget, hogy nullszaldós vagy veszteséges lett.
Meglepő eredményre jutottunk. A Sziget ugyanis jórészt nyereséges volt, még a hivatalos kommunikációban is. Az utóbbi 13 évet nézve Gerendai nyolc alkalommal mondta, hogy nyereséggel zártak. A kissé zavaros nyilatkozatok miatt egy, legfeljebb két alkalommal mondták be a legendás nullszaldót. És csupán négy vagy öt alkalommal voltak veszteségesek, az idei eredményt is beszámolva.
A kétezres évek előtti információk már bizonytalanok, de úgy sejtjük, abban a távoli múltban rejtezik a népi nullszaldózás oka. Az első két fesztivál (a Diáksziget és az Eurowoodstock) még veszteséges volt, és a Pepsi szponzorálásával, 1995-től könyvelték az első nyereséges évet.
Rovataink a Facebookon