Hogyan éljük túl a zúzást?

Ugyan a Sziget már legalább annyira vurstli, mint fesztivál, idén is van egy-két előadó, aminek a koncertjén előfordulhat zúzás, hovatovább pogó. Elég ha megnézünk pár felvételt mondjuk a Korn vagy a Prodigy fellépéseiről, rögtön szembetűnnek a pogógócok (angolul mosh pit), de a sikerültebb tributezenekarok rajongóiért sem vállalunk felelősséget. Mit lehet tenni, ha egy ilyen formálódó gócot látunk magunk előtt? Például beleugrunk vagy elmenekülünk, vagy beleugrunk, aztán elmenekülünk – a tudomány azt is megmondja, hogyan tegyük mindezt.

A fesztiválokon hömpölygő tömeg mozgását régóta kutatják a fizikusok (köztük elismert magyar kutatók is), kimondottan a pogógócokra a Cornell Egyetem egy csoportja szakosodott az elmúlt két évben. Az egyetem egyik doktorandusza, Jesse Silverberg két kollégájával, Matthew Bierbaummal és James Sethnával elemeztek olyan YouTube-videókat, amiken metálkoncerten látható jellegzetes pogóformák láthatók.

A kutatók a videókat megtisztították a zajtól és az emberek mozgását leképezték egy kétdimenziós modellé. Ezután elemezték a pogózók mozgását, és arra jutottak, hogy az meglepően hasonlít a gázmolekulák mozgási és eloszlási mintázataihoz. Ezek a mintázatok pedig bizonyos mértékig megjósolhatók, és ez nagyon fontos a kutatás szempontjából. Silverbergék ugyanis a pogózókat azért kutatják, hogy megtudják, hogyan lehet biztonságosan terelni veszélyesebb helyzetben (például földrengések vagy épülettüzek során) a pánikoló és látszólag kaotikusan mozgó tömeget.

A kutatók megkülönböztettek aktív pogózókat és passzív álldogálókat, és modellezték, hogy az előbbiek miként hatnak az utóbbikra. A többféle változóval skálázható modellből böngészőben nézhető verziót is készítettek, itt megtekinthető. Elég jól el lehet játszani vele, átállítani az emberek számát, a koncerttér méretét, a pogó vadságát, és nézni, ahogy a piros pogózók be-berántanak egy-egy passzív szemlélőt. Jól megfigyelhetők spontán létrejövő örvényalakzatok is, amik az igazi koncerteken is előfordulnak.

De hogy a címben feltett kérdésre válaszoljunk: a kutatók szerint három fő elvet érdemes észben tartani a zúzásgócokkal kapcsolatban. Először is, ha lehet, ne a kialakulásuk első perceiben ugorjunk be, mert a gócok jellemzően akkor a legvadabbak. Másodszor, ha már bekerültünk a pogóba, igyekezzünk elkerülni a góc közepét, ahol kialakulhat az említett örvény. Végül, ha ki akarunk törni a pogóból, ne a színpad felé vagy hátrafelé tegyük, hanem a színpadnak jobbra vagy balra, úgy fogunk a legkevesebb ellenállásba ütközni.

(Az Agyszínpad előző része: Fűre sör, meggyötör)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!