Amikor a fesztiváltömeg már veszélyes

2014.08.16. 20:21 Módosítva: 2014.08.17. 10:34
9 hozzászólás

Az elmúlt években fokozatosan emelték a Sziget napi befogadóképességét, idén 85 ezernél tették ki a „megtelt” táblát. Az elmúlt évek másik jellemző szigetes folyamata több jelentős színpad megszűnése, illetve zsugorodása, nincs már Metál Sátor, nincs Party Aréna, a világzenei színpad pedig már nem nagy-.

Nem csoda, hogy csütörtök este a Stromae-koncert előtt brutális tömeg alakult ki, és már az A38 sátor környékére sem lehetett odaférni, nemhogy a sátorba. Mert hiába nagy a Sziget, a tömeg nem egyenletesen oszlik el, olyan soha nem lesz, hogy tízezren vannak a nagyszínpadnál, tízezren meg a múzeumnegyedben – nagy része az (egyre kevesebb) nagyobb színpadoknál tömörül. A csütörtöki beszámolók után a médiában és a közösségi oldalakon is felmerült, hogy egy ilyen szituációba (illetve a 85 ezres tömegbe) bele van kódolva egy esetleges tragédia. Hogyan tud segíteni ezen a tudomány, és hogy érdemes viselkedni a szigetes tömegben?

Nem rosszindulatú, de nyom

A tömeg önmagában is veszélyes lehet, akkor is, ha nem pánikol be. Például a 2011-es West Balkán-tragédia idején sem volt igazi tömegpánik, de említhetnénk az 1979-es, Cincinnatiben rendezett The Who-koncertet, ahol kifejezetten jó hangulatú tömegben haltak meg 11-en, mert összepréselődtek vagy a többiek lába alá kerültek. A leghíresebb fesztiváltragédia 2000 nyarán történt a patinás roskildei fesztiválon Dániában. A Pearl Jam koncertjén kilencen meghaltak és többen megsebesültek, amikor a tömeg túlságosan összezsúfolódott a színpad előtt. A szerencsétlenül járt fesztiválozók a földre estek, a tömeg pedig egyszerűen agyonnyomta őket.

A tömeg nyomása ugyanis óriási lehet, főleg az első sorokban. De mozgó, sűrű tömegben is könnyen baj történhet, ha például valaki másfelé szeretne haladni, mint a többiek, vagy csak meg akar állni. A közelében állók könnyen fellökhetik, ráeshetnek és összenyomhatják annyira, hogy az illető nem tud levegőt venni. A közelben állók ezt nem rosszindulatból teszik, hanem azért, mert nekik sincsen lehetőségük arra, hogy másfelé mozduljanak.

Ezek a helyzetek, illetve általában a tömeg viselkedése régóta létező kutatási terület, művelői felvételekkel és modellekkel elemzik a tömeg mozgását és az egyes emberekre ható erőket. E kutatások egyik alkalmazási területe éppen a fesztiválokhoz hasonló tömegrendezvények tervezése. Ennek egyik eredménye a tömeget kettéválasztó kordon, ami a Szigeten is található a nagyszínpadnál, és aminek használata a roskildei tragédia után kezdett el terjedni. Működése egyszerű: a tömeggel együtt a tömeg erejét is megosztja, így nem tud olyan nyomás kialakulni az első sorokban, mint kordon nélkül. (Az A38 sátorban nincs tömegosztó kordon.)

Lassan sodródni a szélére

Magyarországon főleg az ELTE Biológiai Fizika Tanszéken kutatják a tömegmozgást Vicsek Tamás vezetésével. 2011-ben Vicsek és kollégája, Farkas Illés tömegről készült, többek között szigetes felvételeket elemzett lenti videónkban. Vicsekék kutatásai szerint a kordonokat érdemesebb volna nem a színpadra merőlegesen, hanem azzal párhuzamosan elhelyezni, mert úgy még jobban lehetne csökkenteni a tömeg erejét.

Pánikban a bejáratokon menekülünk ki

A terület szakértői fejlettebb technikai megoldásokat is próbálnak kitalálni arra, hogy biztonságosabb legyen a fesztiválozás – például ahhoz hasonló tömegfigyelő rendszert, ami a német autósztrádákon működik, és előre figyelmezteti a később jövőket, ha valahol túl nagy dugók alakulnak ki. Persze egy ilyen rendszer kiépítése nem olcsó, de csütörtökön nagyon jó lett volna látni mondjuk a nagyszínpad kivetítőjén, hogy milyen nagy a tömeg az A38-on, és villoghatott volna egy figyelmeztető üzenet (a hangosbemondó figyelmeztetett, de egy zajos tömegrendezvényen bizonyára sokakhoz nem jutott el az üzenet).

A kutatók szerint egyébként pánikhelyzetben sem teljesen kiszámíthatatlanok az emberek, vannak felismerhető mintázatok látszólag kaotikus tömegben is. Például pánikban legtöbben azon a bejáraton akarnak kijutni, ahol bejöttek, akkor is, ha van más kijárat. Váratlan helyzetben érdemes ezt észben tartani, és körülnézni, mielőtt arra indulnánk, amerre a többiek. Illetve általában is célszerű előre végiggondolni, hogy egy tömegből milyen menekülési lehetőségeink vannak, és azokat tudatosítani, többször elismételni magunkban. Az A38 sátor kijutás szempontjából sem ideális, a tavalyitól eltérően ugyanis a jobboldali kiülős szabadtéri részről csütörtökön még nem volt kijutás - azóta itt is létesítettek egy kijáratot.

A már hömpölygő tömegben jó stratégia lehet apró, nem éles irányváltoztatásokkal kisodródni a tömeg szélére, ahol már ritkább és így biztonságosabb a tömeg. Persze ez csak akkor működik, ha szabad tér van a tömeg szélénél – egy zsúfolt sátorban nem lehet sokat variálni.

(Az Agyszínpad előző részei:
Fűre sör, meggyötör
Hogyan éljük túl a zúzást?
A fesztivál a járványok melegágya
Agyi vérömlenyt okozhat a headbangelés
Miért zaklattam részegen az exem telefonon?)