Vissza akarok szokni

Igen. Vissza akarok szokni a nemdohányzásra. És ez nagyon nehéz, mert tizenöt év után már csak mély hipnózisban tudnám felidézni, milyen volt az, amikor cigi nélkül keltem, cigi nélkül mentem az utcán, cigi nélkül ittam a kávét, cigi nélkül buliztam, hogy az élet más egyéb fontos helyzeteiről ne is beszéljek.

Fotó: Northstock

Már nem tudom visszaidézni azt a kort, amikor a cigi nem hiányzott, mert szerencsére nem tudtam, hogy milyen. Nagyon hülye vagyok: 27 éves koromig eszembe se jutott rágyújtani. Az egyetemi kollégiumban masszív dohányosokkal laktam együtt, hetente kétszer buliztunk – soha egy cigi. Valamikor valamelyik szerkesztőség folyosóján gyújtottam rá először, mert rájöttem: ahol a dohányosok vannak, ott mindig jó a hangulat.

Azóta én vagyok az Index egyik legnagyobb leszokója. Illetve visszaszokója. Tizenöt éve dohányzom, és 14 éve akarok visszaszokni a nemdohányzásra. Eddig 15 sikertelen visszaszokási kísérletről tudok beszámolni.

Próbáltam azt, amit csak az javasol, aki soha életében nem volt dohányos, és teljességgel hiányzik belőle az irgalom: tedd le és kész. Letettem. Két nap múlva a barátnőm és az anyám könyörgött térden állva, hogy inkább gyújtsak rá, mert elviselhetetlen vagyok.

A következő visszaszokási kísérletemnél a biorezonanciával próbálkoztam: az egész egy nagy humbugnak tűnt, de amikor megláttam a rézlapon a testemből kivált nikotinos nyomokat, megriadtam. Két nap múlva így is szabályos fizikai fájdalmaim voltak az elvonástól, ezért újra nekiálltam cigizni.

Egyszer egy csodagyógyszert szedtem, amitől tényleg nem volt kedvem rágyújtani, de az agyba belepiszkáló gyógyszer mellékhatásaként olyan élénk álmaim lettek, hogy egy idő után álom és valóság összekeveredett. A gyógyszert akkor hagytam abba, amikor egy ismerősömnek azt mondtam, emlékszel, a múltkor, amikor találkoztunk, és azt mondtad, hogy..., és ő ijedt arccal nézett rám, mert ilyen a valóságban nem történt.

A legtöbb sikeres, nemdohányzásra visszaszokó kísérletem a nikotintapasszal volt. Az egyre kisebb nikotintartalmú tapasz használata olyan, mintha egy mankót adnának a béna embernek, hogy tanuljon meg újra járni, de a mankóból minden hónapban levágnak 20 centit, aztán a harmadik hónap végén azt mondják neki: Fuss, Forrest! Én szinte mindegyik alkalommal a 2., az 5. vagy a 10. lépésnél orra buktam.

A legsikeresebb nemdohányzásra való visszaszokásom érdekes módon épp akkor történt, amikor lakást újítottam fel. Pedig ez olyan helyzet, ami tele van stresszel: most azonnal kéne egy műanyagkád, mindjárt elfogy a pénz, nem lesz elég a csempe, a francba, elmértük a konyhaszekrényt. Cigi nélkül, nikotintapasszal nyomtam végig az egészet. Elkészült a lakás. Kifizettem az utolsó részletet a Főnöknek, akivel addigra jóban is lettünk. "Fasza lett" – mondta a Főnök, és rágyújtott. "Sose hittem volna, hogy valaha is elkészül, huh... Adsz nekem is egy cigit?" – mondtam, és ezután megint hosszú időre leszoktam a visszaszokásról.

De miután én igazából azóta vissza akarok szokni a nemdohányzásra, hogy rászoktam a dohányzásra, soha nem adom fel a harcot. Idén nem dohányoztam januártól márciusig és szeptembertől novemberig. És jó volt. Most ezekre az időszakokra akarok visszaszokni. Életemben tizenhatodszor.

(Ez a cikk cigaretta hatása alatt készült. Én december 13-ám kezdem a visszaszokást.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!