Nyolcvanmilliós kormánypropaganda, fideszes bundavád
További Belföld cikkek
- Az ünnep szempontjából kulcsfontosságú dologra figyelmeztet a katasztrófavédelem
- Ingyen utazhatnak a kutyák, és a kerékpárszállítás is díjmentes lesz a MÁV budapesti járatain
- Ellopták a kiállított adventi dekorációt egy magyar nagyvárosban
- Népszava: a gyerekek vallásának rögzítésére kérték a szülőket az egyik állami iskolában
- Publicus: Magyar Péter és pártja megítélésének sem ártanak a hangfelvételek
"Nincs politikai vitánk a Financial Timesszal (FT), a kormányzat módszerével van bajunk" - jelentette ki az Indexnek Deutsch Tamás. Ehhez képest a párt csütörtökön a két legnagyobb példányszámú napilapban, a Blikk 11. oldalán fél oldalon és az ingyenesen terjesztett Metróban megjelent hirdetéseiben gyakorlatilag azzal vádolja Gyurcsány Ferencet és az FT-t, hogy a kormányfő húszmillió költségvetési forintért vásárolta meg magának a lap kedvező véleményét.
A hirdetésben bundázással vádolták Gyurcsányt és az FT-t, egyben kétségbe vonták a kormányfő szavahihetőségét. Hasonló vádat fogalmazott meg a parlament hétfői ülésén Áder János, a Fidesz parlamenti frakciójának a vezetője is. Joanna Manning-Cooper, az FT PR-igazgatója hétfőn az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a lap véleményét nem lehet megvásárolni, a kormány hirdetései és a tartalom között semmiféle összefüggés nincs és nem is lehetséges a lap és a brit jog szigorú előírásai szerint. A lap ennél is tovább ment, főszerkesztőjük, Hugh Carnegy vezető szerkesztő a kormánykoalíció pártjainak és a Fidesznek küldött, szokatlanul kemény hangvételű levelében szintén kikérte magának a vádakat.
A kormány valóban hirdetett a Financial Times december 12-i, hatoldalas mellékletében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium négy, negyedoldalas fekete-fehér hirdetést jelentetett meg, ezek az FT hirdetési listaárai szerint - egy fekete-fehér hirdetés hasábcentiméterenkén 149 font (54 890 forint) - darabonként 12 382 fontba (4 561 197 forintba), összesen 49 528 fontba (18 246 973 forintba) kerültek. A GKM mellett a szintén közpénzből gazdálkodó Magyar Turizmus Rt. is negyedhasábos, színes hirdetést jelentetett meg, ennek listaára 36 800 font (13 548 240 forint), azaz összesen 31 795 213 forintot költött el az FT-ben megjelent hirdetésekre a kormány. A kormányzati hirdetéseken kívül egyedül a Raiffeisen Bank nemzetközi ágának kelet-közép-európai kirendeltsége jelentetett meg negyedoldalas, fekete-fehér hirdetést.
Nem először fordul elő, hogy hasonló felületen hirdet a magyar kormány. A lap 1999. december 9-én, az Orbán kormány regnálása idején megjelent korábbi Magyarország-mellékletében is hirdetett a turizmusért felelős ügynökség. Az FT, ahogy most is, akkor is a nemzetközi elemzői trendekkel szemben pozitív képet festett a magyar gazdaság kilátásairól, a melléklet fő anyagának címe a A gazdaság erősödéséről szóló adatok még a kétkedőket is meggyőzték.
A lap 2004. május 31-én, az EU-csatlakozás kapcsán, 2003. május 26-án a csatlakozással kapcsolatos tévhitek és félelmek miatt, 2002. december 4-én a gazdasági reformok elmaradása miatti aggályok kapcsán, 2001. november 20-án pedig a kiemelkedő gazdasági adatok és Magyarország a csatlakozók közötti éltanulói státusa miatt foglalkozott külön mellékletben Magyarországgal.
"Baromság!"
"Bunda?! Baromság!" - reagált a Fidesz fizetett hirdetésére Manning-Cooper, aki már hétfőn is kapkodta a levegőt, amikor a értesült a vádakról. "A szerkesztőség függetlensége a szentségek szentsége, kizárt, hogy az FT bármelyik újságíróját vagy szerkesztőjét meg nem engedett módon befolyásolja bárki" - nyilatkozta. Ez már szervezetileg is kizárt, a szerkesztőség és az értékesítési osztály elkülönülten dolgozik, a lap újságírói és szerkesztői nem szoktak tudni a lapszámokban megjelenő hirdetések tartalmáról vagy a hirdetők személyéről.
Mint mondta, tény, hogy a lap szerves részét képező mellékletben a magyar kormány több hirdetést is megjelentetett, de ez semmiben sem befolyásolta a szerkesztett tartalmat. Ahogy az eddig megjelent Magyarország-mellékletek esetén sem, ahol mind a szocialista, mind a fideszes kormányzatok hirdetéseket helyeztek el. A 2005. december 12-i mellékletben, mint keretesünkből kiderül, a GKM négy hirdetése mellett a Magyar Turizmus Rt. is reklámozott, így összesen 31 millió költségvetési forintot költött reklámra a kormány.
Joanna Manning-Cooper nem felelt kérdésünkre, hogy terveznek-e jogi lépéseket. A lapvezetés mindenesetre már konzultált a lap ügyvédeivel. Addig is szigorú megfogalmazása szerint "még egyszer, a legszigorúbb hangnemben felszólítjuk a Fideszt, hogy vonja vissza megalapozatlan, hamis vádjait".
Az FT évente 200, országokkal, régiókkal foglalkozó mellékletet jelentet meg. Ezek mindegyikében jelennek meg hirdetések, úgy kormányzatiak, mint magáncégekéi.
Nincs vitájuk a napilappal
Bár az FT londoni felső vezetése elég indulatosnak tűnik, Deutsch szerint már tisztázták a kérdést. "Személyesen találkoztam az FT budapesti tudósítójával a Fidesz évvégi fogadásán, és tisztáztuk, hogy vita van, de politikai vitánk nincsen, konfliktusunk nincs velük, a kormánnyal van" - nyilatkozta az Indexnek.
Deutsch értelmezésében a Fidesz azt kifogásolja, hogy a kormányzat "önmaga támogatására, reklámozására használ fel egy újságcikket". Ez szerinte példátlan. Azt ugyanakkor nem kifogásolta, hogy a kormány külföldi lapokban hirdet, ez ugyanis a "rendszerváltás óta gyakorlat". Bár állítása szerint nincs vitájuk az FT-vel, az Indexnek nyilatkozva mégis újfent gyanúba keverte a lapot. Különösnek találta, hogy a melléklet hétfői megjelenés után két nappal a kormány már egészoldalas hirdetéseket tett közzé az FT-ből vett idézetekkel. Szerinte ez arra utal, hogy a kormányzat tudatosan készült a lap cikkére, azaz információkkal rendelkezett tartalmáról. Deutsch szerint az, hogy a hirdetéseket lehozó lapokban külön hely állt rendelkezésükre, arra utal, hogy nem csak két nap állt rendelkezésükre a kampány lebonyolítására.
Az Index értesülései szerint a Fidesz kommunikációs igazgatója és választási kampányának egyik irányítójaként Deutsch személyesen viszi a Financial Times és Gyurcsány elleni kampányt. Deutsch szerdán frakciója nevében vizsgálóbizottság felállítását követelte annak kiderítésére, hogy a magyar kormány mennyit költött a Financial Timesban megjelent mellékletre és az ezt követő "öntömjénező propagandára" a magyar sajtóban.
Propagandának tűnő tájékoztatás
A Financial Times Magyarország-mellékletében hirdető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a magyar sajtóban is erős reklámkampányt indított. Batiz András kormányszóvivő december 5-i bejelentése szerint a kormány 48,1 millió forintos ráfordítással három héten keresztül hat gazdasági tárgyú hirdetést jelentet meg napilapokban - a Blikkben, a Népszabadságban és a Népszavában. A kormányszóvivő szerint ezekben a hirdetésekben a Központi Statisztikai Hivatal, az unió statisztikai hivatala, az Ernst and Young, a kormányprogram, valamint az autópálya-törvény adatait felhasználva ismertetik az ország gazdasági helyzetét.
A napilapokban december 19-én megjelent egészoldalas hirdetésben hat fiatal vállalkozó és egy művész sikereivel érveltek amellett, hogy "most érdemes vállalkozni". Apró szépséghibája volt a hirdetésnek, hogy a Hírszerző írása szerint a kampányban megnevezettek közül egyedül Géresi László, a Hajtás Pajtás futárszolgálat vezetője járult hozzá a megjelenéshez. Ezt Géresi szerkesztőségünknek eljuttatott levelében cáfolta. "A hó minden kormányciklusban ugyanúgy esett, sikereinket csak magunknak köszönhetjük" - írta. A többiek közül Gerendai Károlyt, a Sziget főszervezőjét és a Pesti Est alapítóit kijelentő módban tájékoztatták róla, hogy nevüket felhasználják egy "nem pártpolitikai" jellegű hirdetésben, de hozzájárulásukat nem kérték ki. Jaksity György, a ConCorde Rt. és a Budapesti Értéktőzsde igazgatósági elnöke csak a lapokból értesült szerepléséről, ahogy Kepets András, a hírek szerint egyébként nem túl jó anyagi kondícióban lévő Ulpius ház könyvkiadó vezetője is.
Kóka, aki a magyar sajtóban folytatott kampányt tehát "tájékoztatásnak", a Fidesz csütörtöki reklámját "cikinek" tartja. Kóka ugyanakkor örül a Fidesz a kormány kommunikációja iránti érdeklődésének. "Az volt a célom, hogy kezdjünk el beszélni a gazdaságról. Ha neki a tartalmával problémái vannak, akkor vitassuk meg" - nyilatkozta az MTI-nek.
Bár a magyar viszonyok ismerői számára talán hihetetlen, a régóta kialakult demokratikus sajtóval rendelkező országokban egészen ritkán, és legfeljebb teljesen megalapozottan illik politikai elfogultsággal vádolni a lapok hírrovatait. Az angolszász sajtóban bevett szokás, hogy a lapok politikailag elkötelezettek, ezt viszont kizárólag publicisztikai írásaikra vonatkozik. A szerkesztőségek hírrovatai és véleményrovatai általában egymástól elkülönülten, átjárás nélkül működnek.
Ha ebben akadhat is kivétel, az alapszabály, hogy a sajtótermékek kereskedelmi tevékenysége szervezetileg is elkülönül a szerkesztőségtől. A lapkészítők nem tudják, nem is tudhatják, ki és milyen tartalmú hirdetést helyez el lapjukban. Ráadásul a szponzorált tartalmak tipográfiailag és grafikailag is elkülönülnek a szerkesztett tartalomtól, így az angolszász sajtóban - és általában a nyugati sajtóban - nem jelennek meg cikknek álcázott hirdetések. A demokratikus sajtó ugyanis tisztában van vele, hogy egyetlen értéke a függetlenség, hiszen ez adja meg a lap hitelét. Hiteltelen terméket pedig nem lehet értékesíteni.