Nem jöttek el a követek a Terror Házába

Kimentette magát a cseh és a szlovák nagykövet is, egyikük sem vett részt csütörtök délután a Terror Házában annak a kiállításnak a megnyitóján, amely a csehszlovákiai magyarok kitelepítését mutatja be.

Navracsics nem ejtette ki Szlovákia nevét

Megjelent viszont hirtelen Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki elmondta, hogy eredetileg csak magánemberként érdeklődött a kiállítás iránt, de végül úgy érezte, meg kell szólalnia. Navracsics hangsúlyozta: "A bosszúállás nem a mi politikánk."

A frakcióvezető szerint politikájuk ezzel szemben "a kölcsönös megértés politikája". Navracsics szerint akkor is a kölcsönös megértésre kell törekedni, ha a környező országok között van olyan, amelyik a gyűlölet és a megosztás politikáját választja. A frakcióvezető egyébként nem ejtette ki Szlovákia nevét rövid beszédében.

A csehek legalább az első tanácsost elküldték

Ezután a cseh nagykövet, Jaromir Plísek levelét olvasta fel a budapesti cseh nagykövetség első titkára, a prágai diplomácia tehát legalább viszonylag magas szinten képviseltette magát az eseményen, miközben a szlovák nagykövetség csak egy levelet küldött az eseményre.

Plísek más előre egyeztetett programja miatt nem tudott eljönni. Utóbb Schmidt Máriától, a Terror Háza főigazgatójától megtudtuk, hogy már egy héttel ezelőtt jelezték a csehek, hogy nem fog tudni részt venni az eseményen a diplomata, és a szlovákok is korábban tudatták, hogy Juraj Migas nagykövet külföldön van.

Tragikus, bonyolult

Plísek cseh és Migas szlovák nagykövet leveleikben egyaránt a megértést, a kölcsönös egyetértést hangsúlyozták, anélkül hogy a magyarok kitelepítését bővebben fejtegették volna. Mindketten bonyolult kérdésnek nevezték a második világháború utáni eseményeket. A cseh nagykövet tragikusnak, a szlovák viszont komplexnek tartotta az akkori történelmi folyamatokat.

Migas azt hangsúlyozta, hogy a bonyolult kérdéseket eltérően lehet értelmezni, de a jövőbe kell nézni, és ott kell keresni az együttműködést, mert szerinte a magyarokat és a szlovákokat nagyon sok minden köti össze.

120 ezer magyart telepítettek ki

Ami a kiállítás témáját illeti, Schmidt Mária főigazgató elmondta, hogy a Terror Házában most megnyílt tárlat azt a szenvedést mutatja be, amelyet a csehszlovákiai, felvidéki magyarok éltek át a második világháború után. Schmidt szerint 120 ezer magyarnak kellett elhagynia szülőföldjét, és kényszerült távozásra a kitelepítések során Csehszlovákiából, miközben 60 ezer szlovák hagyta el a lakosságcsere nyomán Magyarországot.

Schmidt megjegyezte, hogy a szláv nemzetállam megteremtésében a hárommillió német és a 600 ezer magyar komoly akadályt jelentett. Szerinte azonban a magyar-szlovák lakosságcsere nem érte el célját, nem sikerült etnikailag tiszta szláv államot csinálni Csehszlovákiából, viszont a kitelepítések és az azokat megelőző Benes-dekrétumok azóta is mérgezik a két állam kapcsolatot. (A szlovák parlament éppen a napokban mondta ki újra a magyarokat és németeket sújtó 1945-ös Benes-dekrétumok érinthetetlenségét.)

Schmidt beszédét végül szintén azzal fejezte be, hogy szükség van a kölcsönös megértésre és megbékélésre.