Dunaújvárosi híd a semmiben

A dunaújvárosi híd 2006 novemberére, tehát az országgyűlési választások után fél évvel lesz kész. Olyan jól mutat pedig egy választásra készülő miniszterelnök, amint hordót gurít át a hídon vagy a nyárson sülő ökörből lenyes egy szeletet. A rendszerváltás utáni kormányoknak ritkán adatik meg, hogy a hatalmuk alatt építeni kezdett nagy hidat ne az ellenzékük adja át.

A Lágymányosi híd nagy része hiába épült az MDF kormányzása idején, az 1995-ös átadást egy évvel korábban nem respektálták a szavazók. A Szekszárdhoz közeli Szent László hidat késve kezdték építeni, ezért Orbán Viktor kormányfőként nem vághatta át a nemzetiszínű szalagot. Nem úgy a Mária Valéria hídét, de ez csak arra volt elég, hogy Esztergomban 2002-ben taroljon a Fidesz. (A választási eredmények értékelésének egyéb szempontjain most nagyvonalúan átugrunk.)

A háromrészes híd

A Duna jobb partján már a folyó fölé nyúlik az épülő dunaújvárosi híd. Az 1680 méter hosszúságú híd három nagy részből - a jobb és bal parti ártéri részt átívelő szakaszból és a folyó fölötti mederhídból - áll.

1. A jobb parti ártér: a hatvanöt darab, tizenhét méter hosszú, száz tonnás elemet görgőkön csúsztatják a szárazföld fölé, a legtávolabb eső elemnek ezerhatvan métert kell megtennie. Ezeket az elemeket Csepelről úsztatják le a Dunán. 2. A bal parti ártér: ide Nyíregyházáról szállítják a részeket, a 450 tonnás elemeket egyből a helyükre emelik. 3. Mederhíd: a 307 méter hosszú elem beemelése lesz a hídépítés egyik leglátványosabb és legizgalmasabb része. A mederhidat a bal parton szerelik össze, és beúsztatják a két ártéri híd közé.

Világrekorder lesz

Anélkül, hogy túlzottan belebonyolódnánk, kijelenthetjük: ilyen szerkezetben, ilyen hosszúságban (háromszáz méter fesztávolságú) még nem épült a világon ívhíd. A pozsonyi Új híd (tudják, az a hátrafelé dűlő pilonú, amelyiknek a tetején kávéház van) harmad ekkora, egy japán híd fesztávolsága meg 250 méter.

Bevallom, én már azt is nehezen értem, hogyan készül egy olyan, viszonylag egyszerű szerkezetű, félkör boltozatú híd, amilyeneket a rómaiak már kétezer éve százával építettek. Dunai László egyetemi tanár előadását a híd extrémitásairól csak a téma iránt mélyen érdeklődőknek ajánlom: "A dunaújvárosi hídnál nem csak a kosárfül kialakítás (a két hatalmas tartóív egymás felé dől, amiként egy kosár fülét összefogja a kosarat tartó kéz) a különlegesség, hanem a szerkezeti rendszer egésze, ahogyan a szerkezeti elemek egymást segítve felveszik a terhet." Akit bővebben érdekel, kattintson ide>>>

Soha napján?

A dunaújvárosi híd kétszer két sávos, osztott pályás útja bizonyos szempontból a semmiben áll majd, hasonlóan az M9-es autópálya részét képező Szent László hídhoz. Elvileg az M7-est az M5-össel összekötő M8-as része lesz, 2007 és 2015 között kellene megépülnie a több száz kilométeres szakasznak. A Budapestet és határát érintő átmenő forgalom negyven százalékkal csökkenne. A gyakorlatban azonban - ismerve az egymást követő kormányok egymásnak homlokegyenest ellentmondó fejlesztési elképzeléseit és a távoli határidők okozta megnyugvást -, akár a húszas évekre is átcsúszhat az M8-as megépítése.